hirdetés

Tényleg Amerika a felelős az orosz-ukrán háború kitöréséért?

Valószínűleg világrekord, hogy egy ország kormánypárti szavazói közül mindössze 3 százalék gondolja úgy, hogy egy háború kitöréséért az agresszor a felelős. A magyar választók orosz-ukrán háborúval kapcsolatos véleményeit vizsgálta az IDEA Intézet. A felmérésből kiderült, hogy a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 3 százaléka érzi felelősnek Oroszországot a háborúért, 49 százalékuk az USA-t okolja. Valójában mi a szerepe az Egyesült Államoknak az ukrajnai háborúban?

hirdetés

Az első Orbán-kormány 2002-es veresége után 2004. április 5-én történelmi fordulatról határozott a Fidesz egy frakcióülésükön. Ahogy megfogalmazták, a Kádár-rendszer győzött, megnyerte a rendszerváltoztatást és a jövőben e szerint kell politizálni. A párt javára legyen mondva, hogy e fordulat elhatározása óta, következetesen ragaszkodnak koncepciójukhoz és sikert, sikerre halmoznak. 12 éve kétharmaddal kormányoznak. E politikának következtében és ennek megfelelően pont olyan megosztott lett a társadalom, mint a Kádár-rendszer idején volt. Vannak a nyugatosok és vannak a keleti kultúrára hajazó paternalisták, akik szeretik, ha felülről megmondják nekik, hogy mi a valóság. A Kádár kornál annyival rosszabb csak egy kicsit a helyzet, hogy a nyugatosok egy nagy része elhagyta az országot és külföldön keresi a kenyerét.

Forrás: IDEA Intézet
Nagyon hasonló a magyarhoz a lélektani helyzet Ukrajnában. A társadalom a végletekig megosztott. Már 2004-ben két olyan miniszterlenökjelölt mérkőzött meg, akik pontosan tükrözték ezt a két fajta világlátást. Viktor Janukovics, aki maga mögött tudhatta Oroszország támogatását, és Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtek Kijev utcáin, új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva. Ez volt a narancsos forradalom. Az alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket. A győztes forradalmat követően a nyugati orientáltságú Viktor Juscsenko lett Ukrajna elnöke. Hogy azért a keleti stílust érzékeljük érdemes visszaemlékezni 2004 végére, amikor Juscsenkót választási kampánya során megpróbálták méreggel eltenni láb alól. Az életveszélyes mennyiség mintegy 6000-szerese került szervezetébe. A mérgezés következtében eltorzult az arca, de végül felépült.
Juscsenko eredeti és eltorzult arca (Fotó: eurazsia.hu)
Az oroszbarát Viktor Janukovics 2010-ben visszavágott és megnyerte az ukrán elnökválasztást. 2013 novemberében tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, mert az euro-atlanti integrációból, konkrétan az EU társulási szerződéstől az elnök, Janukovics visszalépett, miután szerinte kedvezőbb ajánlatot kapott Putyintól. A tüntetés 2014. február közepén véres összecsapásokká fajult. A vége egy egyezmény lett, melyet 2014. február 21-én péntek délután írtak alá. Ennek értelmében többi között előrehozott elnökválasztást kellett tartani és módosítani az alkotmányt.  A megállapodást mind Janukovics, mind az ellenzéki vezetők, mind három EU-s külügyminiszter aláírta. A tárgyalásokon részt vevő moszkvai küldött azonban nem szignózta és március 18-án az orosz katonaság egy lövés nélkül elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Az orosz-ukrán háború igazából már ekkor kitört, csak akkor még mindenki abban bízott, hogy a folyamatot vissza lehet fordítani. A jólétre törekvő Nyugatnak egyáltalán nem volt érdeke a konfliktus tovább élezése, igaz az sem, hogy Moszkva visszaállítson egy posztszovjet integrációt. Putyin azonban nem nyugodott, titokban 52 ezer „önkéntes” orosz katona jelent meg Kelet-ukrajnában, ahol egy különös háború kezdődött. Az úgynevezett szeparatisták orosz fegyverekkel, lőszerekkel harcoltak. A parancsnokok, a politikai tanácsadók oroszok voltak és gyakorlatilag Moszkvából irányították az egész mozgalmat. 2014 és 2022 között Kelet-ukrajnában az ENSZ adatai szerint körülbelül 13 ezer ember halt meg – köztük több mint 3300 civil, ukránok és oroszok vegyesen. A háború egyik legdrámaibb pillanata volt, amikor 2014. július 17-én lezuhant az orosz–ukrán határ közelében, Donecki területen egy Boeing 777–200ER típusú maláj utasszállító. A repülőgépen 283 utas és 15 főnyi személyzet tartózkodott, a tragédiában mindannyian életüket veszítették. A gép a szeparatisták által ellenőrzött területen zuhant le és egy rakétával lőtték le az oroszbarát felkelők. A vádlottak pere, jelenlétük nélkül még tavaly is folyt Hollandiában. A négy gyanúsított, az orosz Igor Girkin (49), Szergej Dubinszky (57) és Oleg Pulatov (53), valamint az ukrán Leonyid Karcsenko (48). A nemzetközi elfogatóparancsok ellenére e nagy harcosok a bíróság előtt azért nem jelentek meg. A légvédelmi rakétakilövő rendszert Oroszországból szállították a felkelők által ellenőrzött területre, majd a repülőgép lelövése után azonnal visszavitték orosz földre.
A lelőtt maláj gép egy darabja, amit egy szeparatista őriz (Forrás: https://bit.ly/30P9dAO)
Magyarország történelmi peche, vagy szerencséje, hogy Orbán és Putyin kapcsolata ebben az időben kezdett teljes virágzásba. 2013 januárját követően évenként találkoztak személyesen. Ahogy Orbán 2014. január 14-én mondta Putyinnak

hirdetés

Véleményvezér

Nőttek a veszteségadatok az orosz-ukrán fronton

Nőttek a veszteségadatok az orosz-ukrán fronton

A hadseregek átcsoportosítását követően ismét felerősödtek a harci cselekmények Ukrajnában, ami növeli az áldozatok számát.
Megtaláltuk Szijjártó Péter legnagyobb ellenlábasát

Megtaláltuk Szijjártó Péter legnagyobb ellenlábasát

Szijjártó Péter külügyminiszter béke barátja Bagarjaként járja a világot és nem érti, miért nem értik. Az észt miniszterelnök most elmondta.
Duplájára nőtt a túrós tészta ára

Duplájára nőtt a túrós tészta ára

Igazi hungarikum a túrós csusza, nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné, ne evett volna. Ára iránymutató.
A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

Ilyen sem volt még. A magyar állam magas rangú politikusai eddig messze elkerülték Ukrajnát.
Hazaáruló kereső program indult

Hazaáruló kereső program indult

Új magyar nemzeti társasjáték kezdődött. A neve, ki a hazaáruló?
Őrületesen olcsó áron hirdeti játékkonyháját az egyik nemzetközi áruházlánc, mégis külföldi boltjaikban érdemes megvenni

Őrületesen olcsó áron hirdeti játékkonyháját az egyik nemzetközi áruházlánc, mégis külföldi boltjaikban érdemes megvenni

Csodaország lettünk. Már az akciós termékek is drágábbak itthon, mint külföldön.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo