Hazánknak nem kell feltétlenül lemásolnia az EU-országokat, sokkal inkább szükséges, hogy megtalálja azokat a területeket, ahol saját képességekkel rendelkezik, mint például a szoftverpiac, az IT, a biotechnológia területén. A többi között ez a tanács – útravaló – olvasható a Magyar EU Bővítési Tanács most elkészült riportjában. Az Európai Gyáriparosok Kerekasztala (ERT) szerveződésekén regnáló tanács számos, hazánkban működő nemzetközi nagyvállalat képviselőjének egyeztetett véleményét közvetíti a kibocsátott tanulmányban.
A riport sajtóbemutatása alkalmából Fodor István, a Magyar EU Bővítési Tanács elnöke fontosnak tartotta leszögezni, hogy szervezetük szerint Magyarországnak versenyképességi előnyt jelenthet a csatlakozás után földrajzi elhelyezkedése, s felértékelődik az a tényező is, hogy az ország már most tőkeexportőr a térségben. A jövő májusi jogi aktus – a taggá válás – önmagában nem hoz kardinális változásokat, ilyenformán az átmenet zökkenőmentes lesz. Az más kérdés, hogy komoly megpróbáltatás lesz a kis és közepes vállalkozásoknak az, hogy bevezessék magukat a piacon.
A Magyar EU Bővítési Tanács tudatosítani kívánja, hogy a csatlakozás után is az országnak magának kell szociálpolitikai irányelveit megalkotnia, illetve megvalósítania. A hazánkban működő nemzetközi cégek azt is fontosnak tartják, hogy a vámőrség mielőbb szolgáltató hatósággá alakuljon át. Tanácsolják, hogy a csatlakozó környező országok ne csupán az egymás elleni versenyre összpontosítsanak, hanem az együttműködés mind több lehetőségének keresésére is. Fontos tudati változást is igényel, hogy általánosan elfogadja az ország: a versenyelőnyön alapuló gazdaság már nem csupán a termékek vagy szolgáltatások versenyképességétől függ. Sokkal inkább az emberek és cégek folyamatos továbbképzésétől, valamint attól, hogy képesek vagyunk-e a versenytársakat megelőzni az elengedhetetlen tudás kiaknázásában. A riport egyébiránt „időben” zárt, azaz az év első négy hónapjának végén fejezték be a magyar gazdaság értékelését. Ez azt is jelenti, hogy az utóbbi hetek gazdaságpolitikai történéseit, illetve a jövő évi adópolitika tervezett változásait, s az euróhoz való 2008-as csatalakozást bejelentő kormányzati nyilatkozatot a riport összeállítói nem kommentálhatták.
Kovács László külügyminiszter örömmel üdvözölte – és a sajtó előtt ennek hangot is adott – a tanács tanulmányának elkészültét. Azon megállapításokra pedig külön is utalt, hogy a szerzők hangsúllyal tárgyaltak a visszaszorulóban lévő korrupcióról, fekete gazdaságról. A riportban valós kritikaként fogalmazódott meg – ismerte el a külügyminiszter –, hogy hazánkban túl magasak a nem bér jellegű költségek. Értékén kell kezelni azt a figyelmeztetést is, hogy az átmeneti mentességek határidőkhöz kötöttek, s mindannyiszor időben fel kell készülni megszűnésük következményeire.
(g. l.)
Tanulmány az EU-s belépésre készülő Magyarországnak
Fontos tudati változást is igényel, hogy általánosan elfogadja az ország: a versenyelőnyön alapuló gazdaság már nem csupán a termékek vagy szolgáltatások versenyképességén függ. Sokkal inkább az emberek és cégek folyamatos továbbképzésétől, valamint attól, hogy képesek vagyunk-e a versenytársakat megelőzni az elengedhetetlen tudás kiaknázásában. A Magyar EU Bővítési Tanács egyebek között e figyelemfelhívással „indítja útjára” az Európai Unióba igyekvő Magyarországot.
Véleményvezér
Fóbia vagy valóság, hogy Putyin Európa ellen készül?
Oroszország hatalmas hadi készleteket halmoz fel, de ki ellen?
Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala
A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből
A kenyérinfláció tűpontos jelzőszáma a gazdaság működésének.