Közösségi kezdeményezés. Így nevezik azokat az unió fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítását szolgáló többéves programokat, amelyeket az Európai Bizottság javasol a tagállamoknak. Az egyik közülük a nemzetközi kooperáció, a határok átjárhatóságának megvalósítása, amely az Interreg programban ölt testet.

- A határok átjárhatóságát nem pusztán fizikai értelemben, hanem sokkal inkább az intézmények és a magánszféra kapcsolatainak tükrében kell értelmezni - tudtuk meg Csalagovits Imre Jánostól, az Interreg Igazgatóság vezetőjétől, amely a területfejlesztés, -rendezés, az épített környezet alakítása és védelme háttérintézményi feladatait ellátó VÁTI Kht.-n belül működik.

Optimális esetben az Európai Unió (EU) és az egyes programok által érintett tagországok céljai illeszkednek egymáshoz, bár ez korántsem gyakori; példa rá a határok nyitottsága és átjárhatósága. Magyarország azonban élenjárónak mondható az Interreget tekintve, egyfajta mintaterület, mert itt csaknem teljesen illeszkednek a közösségi és a hazai törekvések.

Ezt a kedvező helyzetet az ország különleges földrajzi fekvése is erősíti. Részben ennek köszönhetően már a csatlakozás előtt is a legtöbb projektpartner Ausztria után Magyarországról került ki az Interreg IIC programban.

- A bővítést követően még inkább felértékelődött az ország szerepe, mert fejlettségi és csatlakozási tekintetben rendkívül különböző szomszédaink vannak - hívja fel a figyelmet Csalagovits. - A régi tagállam Ausztria, a most csatlakozott Szlovákia és Szlovénia, a közeljövőben várhatóan belépő Románia, valamint Szerbia és Ukrajna jelentősen eltérő fejlettségi szintjük miatt különböző csapokból jutnak uniós pénzekhez, az összekötő kapocs szerepe pedig Magyarországra hárul.

Magyarország összesen nyolc programban vesz részt 2004 és 2006 között. Ezek három különböző - egymástól elsősorban az együttműködési területekben eltérő - "kalapba" tehetők. A IIIA komponens - amelyre a Magyarországnak szánt 68 millió eurós Interreg-keretből közösségi szinten is a legtöbb, 85 százalék jut - az országhatárok menti régiókat célozza meg; a IIIB elem - amely a keret 9 százalékából gazdálkodik - a 13 európai makrorégió államainak transznacionális együttműködését ösztönzi; a maradék 6 százalék pedig földrajzi-politikai megkötések nélkül fordítható közös regionális projektek finanszírozására.

Ám Csalagovits szerint az összeg nem pontos, mert a közös projektek során a magyar félnek több is, kevesebb is juthat, legalábbis az utóbbi két komponens esetében. Ezeknél ugyanis az EU azt akarja, hogy a tagállamok adják össze pénzeiket, projektenként egységes költségvetésük legyen.

- Azt tudjuk, hogy mi legfeljebb mennyivel járulhatunk hozzá egy programhoz, de azt már nem, hogy ebből mennyi jön vissza. Az eddigi tapasztalatok alapján valószínűnek látszik, hogy az utóbbi összeg nagyobb lesz - magyarázza Magyarország projektvonzó képességével az anyagi összhaszonmérleget a szakember. Igaz, az Interreget az EU elsősorban nem a pénzszerzési vonzata miatt indította el, hanem a társult, valamint a csatlakozási folyamatban még messzebb lévő országoknak a tagállamokkal, illetve ez utóbbiaknak a stratégiai együttműködése végett.

A IIIA komponensen belül Magyarország összesen négy határ menti programban vesz részt. Az évek óta működő osztrák mellé tavaly három új és egymástól lényegesen eltérő program társult: a szlovén-horvát, a szlovák-ukrán és a román-szerb. A konkrét pályázati kiírások december és február között jelennek meg, elsőként az osztrák és a szlovén-horvát program részvételi feltételei váltak nyilvánossá. A folyamatos beadású osztrák program kivételével a többi szakaszos mechanizmusban működik: addig írják ki újra a két-három hónapos leadási határidejű pályázatokat, ameddig ki nem ürülnek a kasszák.

Az Interreg IIIA által támogatott területek hasonlóak a határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztésében fontos szerepet játszó PHARE CBC programokéhoz. Így pénz kérhető kisebb beruházásokra - például útépítésre vagy -javításra -, vízvédelmi, szennyvíztisztító berendezések beszerzésére, hulladékkezelők létesítésére, a kis- és középvállalkozók közti együttműködésre, a helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok kiépítésére, város- és vidékfejlesztésre, közös kutatás-fejlesztési, kulturális, egészségügyi és oktatási projektekre.

A programok többsége a nonprofit szereplőknek szól; az osztrák és a szlovén-horvát programban az üzleti szféra nem vehet részt, a másik kettő keretében cégek is pályázhatnak. Az elnyerhető támogatás mértéke - a hazai pályázatokhoz hasonlóan - nonprofit jogi személyek esetében eléri az összköltség 95 százalékát is, míg a vállalkozók legfeljebb 50 százalékos pénzügyi segítségre számíthatnak. A hazai szereplők számára azért is rejlenek nagy lehetőségek a közösségi kezdeményezésben, mert Veszprém, Fejér, Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok kivételével az összes többi megye és a főváros is részt vehet valamelyik programban.