A 2008-as év végén a globális hitelválság kirobbanásával Magyarországon is felerősödtek a recessziós trendek. Gazdasági elemzők becslései alapján a 2009-re várható GDP 4-10 százalékkal esik vissza. A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által a lakosság körében közösen vizsgált komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) is hűen tükrözi a közhangulatot. 2008 utolsó negyedévében a bizalmi index 26 százalékponttal csökkent, majd az esés további 10 ponttal folytatódott 2009 első negyedévében is. A Komplex Fogyasztói Bizalom Index a mérés kezdete, 1996 óta a második legalacsonyabb értéket érte el.
Az öt komponensből felépülő komplex mutatószám egyik fő komponensét alkotó Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) 29 ponttal esett vissza 2009 márciusára a 2008 szeptemberében mért 155 pontról, amely azt mutatja, hogy a fogyasztók lényegesen negatívabban ítélik meg a saját és az ország rövid és hosszú távú (5 éves) gazdasági kilátásait, mint néhány hónappal korábban. A Bizalom Index másik fő komponense a Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) is sosem látott mélypontra, 102 pontra zuhant vissza, vagyis a háztartások reakciója a válság tényére jellemzően az, hogy elnapolják a tervezett tartós fogyasztási-cikk vásárlásaikat.
A minőségből nem adunk
„Hasonló tendencia figyelhető meg a napi fogyasztási cikkek piacán is. 2009 első két hónapjában közel 2 százalékkal maradt el a piac forintban mért forgalma az előző év azonos időszakától. Az értékbeli csökkenés mögött részben az alacsony infláció áll, amely fékezi a forgalom összértékének növekedését - mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere. Bár az év első három hónapjában fokozatosan emelkedő tendenciát mutat a KSH az élelmiszerek inflációs rátájának tekintetében, a márciusban mutatott 5,2 százalékos érték még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2008-as év első három negyedévében mért 12 százalék körüli érték. „A piac csökkenésének fő oka mégis az, hogy a háztartások visszafogták az élelmiszer és háztartási vegyi áru vásárlásaikat. 2009 első két hónapjában 4,2 százalékkal csökkent a háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyisége" - tette hozzá Kovács Krisztina.
A válság ellenére azonban nem indult el a fogyasztók körében a korábbi időszakoknál intenzívebb vándorlás az olcsóbb árkategóriájú termékek irányába. Évek óta megfigyelhető tendencia ugyan Magyarországon az általában alacsonyabb árszintet képviselő sajátmárkás termékek fokozatos térnyerése, de ez a tendencia nem erősödött fel az elmúlt hat hónapban. Vagyis a válság hatására a háztartások inkább kevesebbet vásárolnak a megszokott napi fogyasztási cikkekből, de jellemzően nem helyettesítik azokat olcsóbb márkákkal.
A szupermarket a nyerő
A kereskedelmi csatornák részesedése a napi fogyasztási cikkek piacán a tavalyi év második felében tapasztalható tendenciáknak megfelelően alakult. A szupermarket csatorna erősödése folytatódott, és míg 2008 első negyedévében 17 százalékos piaci részesedéssel rendelkeztek, addig ez a szám 19 százalékra nőtt az idei első negyedévben. A növekedés mögött egyrészt a csatorna expanziója áll (több lánc is jelentős számú új üzletet nyitott, illetve alakított át szupermarketekké), másrészt a vásárlási szokások fokozatos változása a kisebb kosárméret és a gyakoribb vásárlások irányába mutat, amely tendencia kedvez a csatorna adottságainak.
A hipermarket csatorna részesedése a tavalyi szinten maradt, míg a diszkontok részesedése 1 százalékponttal elmarad a tavalyi szinttől. A diszkontok részesedésének csökkenése mögött az egyes láncok eltérő teljesítménye áll.
