A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) negyedik prioritásába tartozó hat pályázati kiírás iránti igényt jól jelzi, hogy a programot irányító Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megbízásából a pályáztatást menedzselő IT Információs Társadalom Kht.-hoz (IT Kht.) november közepéig 410 pályázatot juttattak el.

Visszatérő problémák

A szám az operatív program más prioritásaihoz - mint a technológiai fejlesztés vagy kutatásfejlesztés - viszonyítva alacsonynak tűnhet, figyelembe véve azonban, hogy a projektek mérete itt tízmilliós nagyságrendet mutat, már korántsem olyan borús a helyzet. A statisztikák alapján az informatikai pályázatok is követték a többi kiírás esetében megfigyelt mintát: a dokumentációk egy meghatározó része formai hibás volt, vagy maga a pályázó nem felelt meg az alapvető kritériumoknak. Utóbbira hivatkozva az IT Kht. közel félszáz pályázatot utasított el, megközelítőleg ugyanannyit, mint a formai szempontok be nem tartása miatt. A GVOP informatikai pályázatai egy másik jellemző idei tapasztalatot is magukon viselnek: a hatóságok előzetes félelmeire rácáfolva igencsak magas volt az aktivitás a kiírások iránt, ezért például a két, önkormányzatoknak szóló pályázatot a teljes hároméves keret valószínűsített kimerülése okán idő elő fel is kellet függesztenie a GKM-nek.

A legnépszerűbb pályázati cél

A méltán népszerű GVOP-4.1.1-es pályázat az integrált vállalatirányítási rendszerek (ERP) bevezetésének pénzügyi segítésén túl a döntéstámogató- és üzletiintelligencia-megoldások telepítését is támogatja, az utóbbi témában azonban nyertes projekt még nem született.

Az ERP piaca az utóbbi időben egyre inkább eltolódik a kis- és középvállalkozói (kkv) kör irányába, és ennek legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy már olyan szoftveróriások is, mint az SAP és az Oracle, kihoztak kkv-kra szabott megoldásokat. Így érthető, hogy egyre több kkv reméli hatékonysága és versenyképessége növelését a teljes üzletvitelt egy alkalmazásba integráló alkalmazásoktól. Ezt jelzi, hogy a legfrissebb adatok szerint bár a 4.1.1-es kiírásra szánt 1,2 milliárd forint alig negyedét ítélte oda a gazdasági minisztérium, a beérkezett igények a keret háromszorosát is meghaladják.

Elsőként, szeptemberben, a gumiabroncs-kereskedésben piacvezető Marso Kft. értesült arról, hogy integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére 28 millió forint támogatást nyert el. A május elején benyújtott projekt támogatási szerződése ugyan még nincs a kezükben, de időközben kiválasztották a szállítót, sőt már a bevezetés kezdeti szakaszain is túl vannak, tudtuk meg Poroszka Ottó ügyvezetőtől. A cég tervei szerint az ERP-rendszert a romániai leányvállalatnál is bevezetik, a közeljövőben pedig egy üzletiintelligencia-rendszer telepítését is fontolgatják.

Építészet és szolgáltatások

A 4.1.1-es kiírás értékhatárait eddig két cég használta ki maximálisan: a Magyar Épületszerelő (Maszer) Rt. és az AAM Vezetői Tanácsadó Rt. egyenként 50 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz jutott.

A Maszer vezérigazgatója, Nógrádi Tamás úgy látja, ERP-rendszer nélkül nehéz megélni a nagy háttérrel rendelkező nyugati cégek mellett, főleg miután a vállalat a generálkivitelezés, mélyépítés és épületgépészet mellett nemrég épületfenntartási tevékenységgel is bővítette portfólióját. Az rt. százmillió forintos informatikai projektjében a hardverállomány fejlesztése, valamint egy dokumentumkezelési rendszer bevezetése is szerepel, a szállítók pályáztatása pedig nemsokára megkezdődik. Az ERP-szállító kiválasztása folyik az AAM Rt.-nél is, bár a szolgáltató cégnek szintén nincs az elnyert támogatásról szóló szerződés a kezében, tudtuk meg Szabó Zoltán senior tanácsadótól. Az AAM Rt. menedzsmentje 2003 végén döntött a meglévő integrált vállalatirányítási rendszer lecseréléséről, ezt követően jelent meg a kiírás, amelyre májusban küldték be pályázatukat.

Támogatott tartalomfejlesztés

A 4.1.1-es kiírás nyerteseit szeptember-októberben hirdették ki, majd december 1-jén további két pályázati ablak, a 4.2.1-es és 4.2.2-es első nyerteseit is közzétették. Az előbbire olyan projekteket várt a gazdasági tárca, amelyek vállalkozások emelt szintű szolgáltatásokat nyújtó internetes oldalainak kialakítását szorgalmazzák, vagy kkv számára versenyképesség-növelő, tudományos, illetve kulturális tartalomszolgáltatások fejlesztését célozzák meg. A december eleji nyerteslista szerint három cég egyenként 12 millió forintos összeget hívott le a projektjeik költségét 50 százalékban, de minimálisan 10 és maximálisan 100 millió forinttal támogató 4.2.1-es kiíráson.

A tankönyvkiadással foglalkozó Skandi-Wald Könyvkiadó Kft. olyan oktatási portált fejleszt, amely pedagógusok munkáját segítő többnyelvű szakmai tartalmat, fogyatékosoknak szánt speciális felületet, bankkártyás fizetést is lehetővé tevő webáruházat, valamint on-line matematikai feladatbankot fog össze. A Szőllősi Műhely Kiadó és Szolgáltató Kft. döntően adókkal és járulékokkal foglalkozó kisvállalkozói szakmai portál létrehozására igényelt támogatást. A többnyelvű weboldalon a hírek és a különféle kalkulátorok mellett on-line tanácsadási szolgáltatás is elérhető lesz. A lakástextil- és bútorkereskedelemmel foglalkozó Bétex Kereskedő és Szolgáltató Rt. pedig on-line termékkatalógust, webáruházat, kalkulátorokat, lakberendező-programot és ugyanilyen célú nyilvános tanácsadási fórumot magában foglaló komplex portált hozna létre.

Az adóhatóság és a szolgáltató önkormányzat

A 4.2.2-es, közcélú tartalomipari fejlesztéseket támogató kiírás 550 millió forintos keretét eredetileg tíz pályázaton keresztül osztotta volna szét a GKM, ám a 21 rögzített pályázat közül végül egyedül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyerte el a keret 90 százalékát. A félmilliárd forinttal megtámogatott projekttel az adóhatóság az elektronikus tartalomszolgáltatásait tenné elérhetővé a kkv-k számára.

A források várható kimerülése miatt a gazdasági tárca idő előtt felfüggesztette mindkét, önkormányzatoknak szóló informatikai pályázati ablakot. A 4.3.-as prioritás két kiírása közül lapzártánkig csak az augusztus 2-án felfüggesztett pályázatban hirdettek nyerteseket. Az e-ügyintézés fejlesztésére, on-line településmarketingre, illetve közigazgatási, adminisztratív és térinformatikai alkalmazások bevezetésére Veszprém, Pécs, Eger, Szombathely, Szekszárd és Kecskemét város önkormányzata nyert 260-540 millió forint közötti támogatást. A második, a 4.3.2-es, az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítására kiírt, november 30-án felfüggesztett pályázat nyerteseiről lapzártánkig ugyan még nem született döntés, de az irányító hatóság közlése szerint a hároméves keretet nagy valószínűséggel már idén lekötik.

Pályázói aggályok

A számok tükrében az informatikai projektek iránti érdeklődés nem sok kívánnivalót hagy maga után, nem így a pályázati rendszer másik oldalán álló hatóságok adminisztratív és szakmai kapacitása. A lapunk által megkérdezett cégeknek egyöntetűen a be nem tartott határidők, a lassú és nehézkes adminisztráció, a konkrét kiírásokban rejlő logikai hibák, illetve a legkevésbé a beruházás tárgyához kapcsolódó kérdések jelentették a legnagyobb gondot. További, az informatikai szakma által túl szigorúnak tartott alapfeltétel a biztosítékadási kötelezettség. A szoftverberuházások esetében ugyanis a bankok garanciát jóformán csak készpénzre adnak ki, ami az IT-projektek méretét tekintve túlságosan nagy összegek lekötését jelenti.

Az IT Kht.-ban úgy tájékoztatták lapunkat, hogy az év során begyűjtött javaslatokat figyelembe veszik, és már jövőre várhatóan több változást is végrehajtanak a pályázati rendszerben.

- Javaslatot tettünk a gazdasági tárcánál az általános forgalmi adónak a támogatásra eső - egyébként vissza nem igényelhető - részének elszámolhatóságára a projektköltségek között, továbbá a biztosítékadási feltételek enyhítésére, illetve a felajánlható biztosítékok körének a bővítésére - nyilatkozta egy december eleji rendezvényen Kisgergely Sándor ügyvezető. Információink szerint egyeztetések folynak a 35 milliárd forintos, 2004-2006-os uniós költségvetésnek a pályázatokra kiszabott téltelei közti átcsoportosításokról is, ezekről azonban december közepe előtt nem születik döntés. Így egyelőre nem tudni, hogy például a felfüggesztett önkormányzati pályázatok újra megnyílnak-e. Igaz, ha ezek nem is, egy teljesen új kiírás januárban biztosan megjelenik a helyhatóságok számára, amely az üzletileg kevésbé vonzó települések szélessávú infrastruktúrához való hozzájutását támogatná.

Az IT Kht. reményei szerint a tartalmi szempontokon túl jövőre az adminisztráció tekintetében is előrelépés lesz az informatikai pályázatok esetében. Várhatóan javítani fog az ügymeneten az októberben telepített új pályázatkövető alkalmazásuk, amely a 2005-től folyamatos beadásúnak meghirdetett pályázati kiírások adminisztrációját gyorsíthatja fel.

 Európai Uniós Pályázatok Kézikönyve

Hiánypótló kiadvánnyal jelent meg az európai uniós csatlakozás utáni dömpingszerű - és jelentős minőségi szórást mutató - pályázatiszakkönyv-piacon az Európa Média Kht. A hazai pályázati rendszer gyakorlati vonatkozásait firtató kézikönyvek mellett több, az unió közösségi támogatáspolitikáját csupán elméleti síkon érintő kiadvány jelent meg, holott ez utóbbi terület a társfinanszírozott pályázatok viszonylag éles fókuszához képest sokkal szélesebb lehetőségek kiaknázására ad módot. A könyvben olyan, hazánkban kevésbé ismert brüsszeli forrásokról esik szó, mint az Intelligens Energiát Európának Keretprogram, a Kultúra 2000 vagy a LIFE III, illetve a 6. kutatás-fejlesztési keretprogram pályázatai. A részletes ismertetők és gyakorlati tudnivalók mellett számos konkrét - több esetben magyar részvételű - projekt hozza közelebb a közösségi programokat az olvasóhoz. A szóban forgó mintegy háromtucatnyi, a bővítés óta Magyarország számára megnyílt közösségi program mellett a tízfős szerzői gárda részletesen ismerteti az Európai Unió intézményrendszerét, a strukturális és kohéziós forrásokat, valamint ezek hazai vonatkozásait. Az unió támogatási rendszerének összefoglalása után a könyv második felében a közösségi programok és a hazai, társfinanszírozott pályázatok gyakorlati szintézisét találhatjuk. Olyan jellegű kérdésekre kaphat választ az olvasó, mint a finanszírozási alternatívák illeszthetősége, a közbeszerzés, az adózási szempontok, vagy megtudhatja, hogy miként és honnan igényelhet pénzt biztosítékok nélkül és minimális adminisztráció mellett elképzelései megvalósítására.

A kötet végén a kapcsolódó információs források részletes elérhetőségeit találhatja meg az érdeklődő, ám ennél is nagyobb értéket jelent a könyv belső borítóján az az egyedi kód, amellyel ha regisztrál az Európa Média Kht. honlapján, az olvasó 2005. december végéig térítésmentesen megkapja a kézikönyv tartalmi részét érintő kiegészítéseket, illetve az időközben megjelenő új uniós programok leírását.