Várhatóan még az idén elfogadja a kormány a kerékpáros programot, melynek köszönhetően 56 milliárd forint juthat erre a célra a következő hét évben - nyilatkozta a Piac és Profitnak Bodor Ádám, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kerékpárügyi biztosa. Ebből az összegből több száz kilométernyi bicikliút épülhet, ám, hogy hol, azt egyelőre nem tudni, mivel ez pályázati úton fog eldőlni.
Az összességében kétezer kilométer nagy előrelépés az utóbbi évekhez képest, hiszen ez kétszer annyi lehetőséget adna bringásoknak, mint amennyit most tudnak használni, ám ha azt nézzük, hogy csak Burgenlandban, Ausztria egyik tartományában ennyi kerékpárút épült az elmúlt években, akkor máris nem olyan magas ez a szám - reagált erre László János, a Magyar Kerékpárosklub vezetője. További kérdés szerinte, hogy ezek az összegek ténylegesen is megjelennek-e a költségvetésben, mivel állítja: ez biztos csak akkor lehet, ha elfogadják azt, addig bármilyen változás előállhat.
Így egyelőre azt sem tudni, hogy a fővárosban mennyi út épülhet, ezzel kapcsolatban Bodor Ádám elmondta, hogy a Közép-Magyarországi Operatív Programban jelentős összegek állnak rendelkezésre, a kérdés, hogy Budapest mennyire tud versenyképes pályázatokkal előállni, mert a döntés során nem lesz kedvezményezett helyzetben. Ebben próbál segíteni a Kerékpárosklub, amely az elnök szerint "éjjel-nappal együtt dolgozik az önkormányzattal". Nemcsak abban adnak tanácsot, hogy hol épüljön újabb ilyen jellegű út, hanem abban is, hogy a lakóházak hogyan alakítsanak ki tárolókat, hogyan költsék el ésszerűen a pályázati pénzeket, illetve nem utolsó sorban hogyan tegyék biztonságosabbá a kerékpáros közlekedést.
Több kampány és oktatás kellene
A civil szervezet vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a témában nem a kilométerek száma, hanem a szemléletmód megváltoztatása a legfontosabb, hiszen jelenleg "harc folyik az utakon", ennek megváltoztatására pedig mindenképpen szükség van az oktatásra, a felvilágosító kampányokra. (Szeptemberben több városban is kerékpárral ünnepelték az Európai Autómentes Napot, így a fővárosban harmincezren, de a vidéki városokban is több százan pattantak biciklire.)
Ezzel egyetértett Bodor Ádám is, aki elmondta, hogy iskolákban, road show-on már évek óta népszerűsítik a bringázást, így a közlekedésbiztonságot, vagy a gyakorlati tudnivalókat. Oktatási programot a Kerékpárosklub is készített, amiben azonban leghangsúlyosabb részt nem a gyakorlat, hanem a környezettudatosság kapja - közölte László János. Szerinte nem kerékpározni kell megtanítani a gyerekeket, hanem arra, hogy mennyire fontos a természet és, hogy a biciklizéssel segíthetik azt megóvni. Véleménye szerint fiatal korban még eléggé fogékonyak a gyerekek erre, így ha eredendően arra tanítják őket, hogy miket tehetnek a környezetért, akkor az könnyen megragad bennük.
Az oktatáshoz tartozik a KRESZ tervezett megváltoztatása is, amiről egyelőre tárcaközi egyeztetések zajlanak - közölte a kerékpárügyi biztos. Fontosnak tartanák, ha sikerülne kerékpáros övezeteket létrehozni, de kiemelt cél az is, hogy a kerékpárutak fizikailag is el legyenek választva a járdától, illetve a közúttól, mivel az, hogy "felfestünk egy sárga csíkot és azt mondjuk rá, hogy kerékpárút nem megoldás". Ezt a célt messzemenőleg támogatja László János is, aki szerint életveszélyes az, ha nincs normál elválasztás. Pozitív példaként a második kerületi önkormányzatot említette, ahol a közelmúltban saját költségből indul program arra, hogy levegyék a járdáról a bringásutakat.
Turizmusban a jövő
A cél az lenne, hogy a program végére, tehát 2013-ra amellett, hogy kétezer kilométernyi jó minőségű kerékpárút legyen, a bringások aránya a közlekedésben elérje az öt százalékot - jelentette ki lapunknak Bodor Ádám. Szerinte ebben sokat segíthet a kerékpáros turizmus, amelynek nyugaton már hagyománya van. Németországban például a kifejezetten kerékpáros (több napos) vakációt tervező és megvalósító személyek 2001-ben is 1,8 millió, de 2004-ben már több mint 2,4 millió volt. Emellett egy korábbi felmérés szerint a németek 11,5 százaléka, vagyis 7,2 millió fő tervezett kerékpáros nyaralást 2003-ban és az elkövetkezendő években. De természetesen nemcsak a németek járnak előttünk, az örök példát Hollandia és Belgium szolgáltatja, ahol már teljesen elterjedt ez a fajta közlekedési mód. (A magas olajárak nyomán a francia gazdasági miniszter "közlekedési önmérsékletre" hívta fel honfitársait: Christine Lagarde azt kérte a franciáktól, hogy gyalogoljanak és kerékpározzanak többet, vezessenek kevesebbet, illetve használják a tömegközlekedést.)
Itthon a tervek szerint egy városokat, turisztikai látványosságokat összekötő hálózatot építenének ki, amely vonzó perspektíva lehetne a külföldiek számára is. A probléma, hogy jelenleg nemigen van hosszú, összefüggő hálózat, kivételt ez alól talán a Balaton jelent.
"Egyszerűbb kérni, mint tenni"
Ám ezzel sincsen mindenki megelégedve, hiszen Hatvani Miklós, a Balatoni Szövetség ügyvezető alelnöke szerint több balatoni önkormányzatnak problémát jelent, hogy a bicikliutak karbantartásához, felújításához nem jár, és pályázatokon sem nyerhető állami támogatás, ugyanakkor a települések önereje kevés a költséges feladatok megfelelő ellátáshoz.
Véleménye szerint a megoldást a jogszabályi háttér módosítása jelentené. Vagy visszakerülnének állami tulajdonba a települések közötti bicikliút-szakaszok, vagy pedig az önkormányzatok megfelelő forrást kapnának a fenntartási feladatokra. Az erről szóló javaslatot a szövetség még júliusban eljuttatta a gazdasági és közlekedési tárca vezetőjéhez, azonban a levélre a mai napig nem kaptak választ - számolt be az ügyvezető elnök.
Ezzel kapcsolatban Bodor Ádám elmondta, hogy a települések száz százalékos állami támogatással kapták meg az említett kerékpárutakat, az üzemeltetés az önkormányzatok feladata. Ráadásul mivel az úthálózatnak köszönhetően több tízezer kerékpáros töltött vendégéjszakákat ezeken a településeken, a helyhatóságoknak jelentős bevételük származott az iparűzési, idegenforgalmi adókból. Ezért szerinte nem elképzelhetetlen, hogy mivel hagyták tönkremenni ezeket az utakat, hűtlen kezelés miatt kell felelniük majd. Bodor Ádám állítja: biztosan pozitív a kerékpárutak pénzügyi szaldója, így inkább az a helyzet, hogy a települések úgy érzik "egyszerűbb kérni, mint tenni."
