Az Olvasásra Nevelési Bizottság, sok új fejlesztés mellett, idén folytatja a 2005-ös tanévben elindult HÍD programot, amelyben 2006-os őszi tanévében az MLE HÍD iroda és a megyei kiadók SÉTA programjaiban több mint 20000 diák vett részt.
A tavasz folyamán, a központi HÍD február második felében induló 10 hetes turnusába, az őszihez hasonló, nagyjából 110 iskola, 8500 diákjának jelentkezését várják. A bizottság várja a magyarországi lapkiadók által felajánlott kiadványokat.
SÉTA ÉS HÍD
A Pannon Lapok Társasága 2003 őszén négy megyében, öt napilapjával elindította a Sajtó és tanulás, azaz SÉTA médiapedagógiai programot, amelyhez azóta csatlakozott több megyei kiadó is. A SÉTA lényege az, hogy a programban résztvevő iskolákba járó diákok néhány héten keresztül megkapják a megyei lapot, amelyben maguk is publikálhattak, a szerkesztőségeket és nyomdát meglátogatva pedig képet kaphattak arról, hogyan készül egy újság. A SÉTA-projektben eddig 3726 diák, 69 tanár és 44 iskola vett részt. A költsége 2003-ban 16 millió, 2004-ben pedig 8 millió forint volt. A kezdeményezést, amely 2004 óta a szponzoroknak köszönhetően már nullszaldós volt, a PLT finanszírozta. A program keretében az iskolák ingyen kapják a megyei lapokat, a kiadók és a lapok vezető munkatársai konzultációkat tartanak a tanároknak, a diákok ellátogathatnak a szerkesztőségekbe, s a legjobb írásokat közlik is. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek, míg a diákok korábban úgy gondolták, hogy a megyei napilapok a szüleiknek szólnak, a program hatására maguk is elkezdték ezeket olvasni.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete "Hírlapot a diákoknak!" (HÍD) néven hasonló programot indított 2005 tavaszán az országos napilapokkal. A SÉTA volt az előképe az Egyesület által indított programnak. A HÍD első fázisában úttörő szerepet vállalt a Népszabadság: az MLE olvasásra nevelési bizottsága által kidolgozott program működtetésének több millió forintos költségét állta. Külön tanulói munkafüzetet és tanári segédanyagot készítettek annak szem előtt tartásával, hogy ismereteket nyújtsanak a sajtó történetéről, a műfajelméleti alapismeretekről és a jelenlegi sajtópiaci helyzetről.
A magyar diákok alig 52 százaléka képes a mindennapi élethez szükséges olvasásértésre - állapította meg a PISA 2000 elnevezésű (Program for International Student Assessment), 32 országra kiterjedő vizsgálat.
Németországban az úgynevezett "PISA-sokk" vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy nagy baj van. Az OECD kezdeményezésre 32 országban elvégzett PISA 2000 felmérés egyebek mellett azt vizsgálta, milyen a 15 éves gyerekek szövegértési készsége. A listán
Németország, messze az átlag alatt teljesítve, a 20. lett, míg Magyarország a 21. helyre szorult. A PISA 2003 felmérés már azt is kimutatta, hogy radikális különbségek vannak a fiatalok olvasási szokásai között attól függően, milyen iskolatípusba járnak.
A magyar gimnazisták - az évtizedek óta listavezető finneket lehagyva - elsők lettek, a szakközépiskolások a középmezőnyben vannak, míg a szakképző intézmények tanulói (régebben szakmunkástanulók) azokkal együtt, akik nem járnak középiskolába, a sor vége felé kullognak.
A magyar diákok olvasási teljesítményük alapján sereghajtók. A KSH legutóbbi időmérlege szerint minden réteg és korosztály körében csökkent az olvasásra fordított idő, a legdrasztikusabban a 15-19 éves fiúknál, akik 1999-ben már csak napi 13 percet olvastak, szemben az 1986-ban mért 39 perccel. A magyar férfiak 1999-ben csaknem háromszor annyi időt töltöttek tévénézéssel, mint olvasással.
A tévénézésre fordított idő azóta is folyamatosan nő: az AGB Hungary felmérése szerint a négyévesnél idősebb (televíziós háztartásban élő) korosztály már napi négy és fél órát töltött a készülékek előtt, s - bár KSH-időmérleg az ezredforduló óta nem készült - ebből valószínűsíthető, hogy olvasásra még a korábbinál is kevesebb idő jut.
A magyar lakosság a legtöbbet tévézők közé tartozik Európában. Ilyen körülmények között megnő a jelentősége nemcsak a komoly lapoknak, de az egyébként szívesen lenézett szabadidős magazinoknak, bulvárnapilapoknak is, hiszen ezeket legalább azok az emberek is kézbe veszik, akik mást szinte egyáltalán nem olvasnak, ezáltal szinten tartva olvasási képességeiket, szövegértésüket
