Mit is tud a szomszéd és a szomszéd szomszédja? Illik látnunk most, hogy ők is, mi is ismét egy azon "klubnak" vagyunk a tagjai. Az egy főre jutó GDP tekintetében a bolgárok jobban állnak, mint a románok, lévén az eléri a 9600 dollárt, s ez 1400-zal több, mint a román adat. A szegénységi küszöb alatt a román lakosság 25 százaléka élt, míg a bolgároknál ugyanez az arányszám 13 százalék volt egy évvel ezelőtt. A szintén 2005-ös növekedés meghaladta a 4,5 százalékot Romániában, az 5,5 százalékot pedig Bulgáriában. Azóta tudható, hogy szomszédaink is jóval fölötte teljesítettek az 5 százaléknak a tavalyi első tíz hónapban. A makrogazdasági adatok közül fontos még az infláció mértéke, mindkét országban sikerrel mérsékelték a 2005-ös 9, illetve 5 százalékok. Ők, Románia és Bulgária e "képességeiket" adják az Európai Unióba belépve, ahol e percben még sokkal inkább új és nagy (közösségi) fogyasztás predesztinált államokként számolnak velük, hiszen a több mint 20 milliós Románia és a 7 milliós Bulgária GDP-je az EU átlagának 35 százaléka. Mindkét új tag úgy szerepel az uniós üzleti körök szeme előtt, mint meghatározóan nagy vásárló az infrastruktúra - az útépítés, a környezetvédelem, a kommunális szolgáltatások eszközei - tekintetében. Erre a célra érelemszerűen EU-s támogatásokból költenek, együttesen több mint 40 milliárd eurót 2007 és 2013 között. Könnyen lehet, hogy a jelenleg igen gyors növekedés megtartásának is még jó ideig ez, az állami hátterű infrastruktúra-fejlesztés lesz a motorja. Amitől Magyarországon főleg politikai alapon félnek, az a nagyarányú munkaerő kiáramlás. Csakhogy Romániában már 2005-ben is alatta volt a 6 százaléknak a munkanélküliségi ráta, Bulgáriában azonban elérte a 10 százalékot. Mindkét ország polgárainak megadatik azonban, hogy - Magyarország kivételével - valamennyi 2004-ben csatlakozott EU-taghoz korlátlanul menjenek munkát vállalni, s a legtöbb régi tagállam sem állított fel rendkívüli akadályokat.