Szegény országok, de jól élnek a drogból

Úgy tűnik, hogy a gazdaságilag elmaradott országok lakosainak egyetlen megélhetési forrása az illegális kábítószer-termesztés, és –kereskedelem. Afganisztánban az illegális drogból származó bevétel közel háromszorosa az egy főre eső GDP-nek. Tavaly jelentősen nőtt a nyers kokalevél világpiaci ára. A marokkói hasis éves forgalma 12 milliárd dollárt. Egyebek mellett ezt állítja az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfrissebb tanulmánya.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Afganisztánban nyolc százalékkal bővült a mákültetvények kiterjedtsége. 2003-ban 80 ezer hektárt vontak be a művelésbe, szemben a 2002-es 74 ezer hektárral. Ezzel párhuzamosan szintén nőtt az előállított ópium mennyisége. Tavaly 3600 tonnára rúgott a termés nagysága, szemben a 2002-es 3400 tonnával.

Az illegális termesztés terjedését tovább „segíti”, hogy a kilogrammonkénti ára is jelentősen emelkedett. A kilencvenes években még csupán 30 dollár volt az ópium kilogrammonkénti ára, ugyanakkor ez 2003-ra 283 dollárra nőtt. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy némi túltermelési válság van a piacon, hiszen 2004. februárjára az úgynevezett száraz ópium ára 176 dollárra esett kilogrammonként.

Illegális drogból gyarapodott a GDP

Az országban egyébként – becslések alapján – 264 ezer család foglalkozik illegális mák termesztéssel, átlagosan 0,3 hektáron. Érdekesség, hogy a térségben az átlagos család 6-7 főből áll. Mindez azt jelenti, hogy a teljes afgán népesség mintegy 7 százaléka, azaz 1,7 millió ember él ebből az „iparágból”. Azonban a „farmerek” bevétele némiképpen apadt. 2002-ben még 1,2 milliárd dollár, míg tavaly már csak 1,02 milliárd dollár származott az illegális termesztésből.

Mindez azonban még mindig azt jelenti, hogy a drogtermesztők sokkal jobban élnek, mint földművelő társaik. Afganisztánban az egy főre eső GDP körülbelül 184 dollárra rúg. Ugyanakkor a drogbizniszben érdekeltek évi 594 dollárt vághatnak zsebre. A 24 milliós ország összesített GDP-je egyébként 4,4 milliárd dollárra tehető. Myanmarban (Burmában) hasonló tendenciák figyelhetőek meg.

Az ázsiai országban jelentősen, 24 százalékkal csökken a törvénytelen művelésbe bevont földek aránya. 2003-ban becslések alapján 62 ezer hektáron foglalkoztak ilyen tevékenységgel. Ugyanakkor a termelékenység nőtt, hiszen hektáronként 13 kilogramm nyers ópiumot tudtak a gazdák kinyerni. A kilogrammonkénti egységár némileg allatta marad az afgán áraknak, hiszen csupán 130 dollárt ér a burmai ópium kilója.

Emelkedett a kokalevél ára

A harmadik fő termőterület Laoszban található. Itt 12 ezer hektáron termesztenek illegálisan ópiumot. A hektáronkénti átlagos, becsült termés 8 kilogramm körül alakul. Az UNDCP felmérése szerint Laoszban egyébként 35-45 ezer család foglalkozik máktermesztéssel, átlagosan 0,29 század hektáros földterületen. 2002-es adatok szerint az átlagár 160 dollár körül alakult. A családoknak pedig havi 92 dollár bevétele származott ezen tevékenységből.

Kolumbiában 16 százalékkal csökkent az illegális kokainültetvények kiterjedése: tavaly 86 ezer hektáron termesztettek kokacserjét. Hektáronként egyébként 4,7 kilogramm kokaint tudtak kinyerni az országban. Kolumbia éves termelése így elérte 440 tonnát. Az előállított nyers ópium ára némileg emelkedett 2002-hez képest. Tavaly egy kilogramm kokalevél 847 dollárt ért, szemben a tavalyelőtti 793 dollárral.

A kolumbiai mákültetvényekből 19 millió dollár bevétele származott a klánoknak. Miközben a nyers ópium ára átlagban 156 dollár körül alakult, a finomítás után nyert heroin nagyságrendekkel nagyobb bevételhez jutatta a kartelleket. Ugyanis a higítatlan heroin kilogrammonkénti ára 5,66 ezer dollár körül alakult 2003-ban.

Évi 2200 dollár kábítószerből

Peruban tavaly 44,2 ezer hektáron termesztettek illegálisan kokaint. Ez mintegy 5,4 százalékos csökkenést mutat 2002-hez képest. Az úgynevezett száraz kokalevelekből 50,79 ezer tonnát állított elő a dél-amerikai ország. A kokelevelek átlagára 2,22-3,35 dollár között változott. Az illegális kokaültetvényekből összesen 112 millió dollár bevételhez jutottak a termesztők. Tavaly Peruban 23,6 ezer hektáron foglalkoztak kokatermesztéssel. A perui száraz kokalevél piaci átlagára 5,4 dollár volt. Mindez azt jelenti, hogy tavaly mintegy 153 millió dollár bevételhez jutottak az illegális kábító-szertermesztők.

Marokkóban tavaly 134 ezer hektáron foglalkoztak illegális kannabisz-termesztéssel. Azaz a művelésbe bevont területek 75 százaléka az észak-afrikai államban található. A 96,6 ezer farmon dolgozó földművesek éves bevétele 2200 dollár volt. Az illegális-termesztésből származó egy főre eső jövedelem 267 dollár körül alakult. Csak az összehasonlítás okán érdemes megjegyezni, hogy Marokkóban az egy főre jutó GDP 1260 dollár volt. A marokkói kannabisz éves forgalma mintegy 12 milliárd dollárt tett ki tavaly. Az adat grammonkénti 5,4 dolláros becsült áron alapszik.

Kapcsolódó cikkek:

Kábító szerek, csábító számok

Véleményvezér

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.
Dübörög a bevásárlóturizmus, százezer forintot spórolt egy család, hogy olaszban vette a Barilla tésztát

Dübörög a bevásárlóturizmus, százezer forintot spórolt egy család, hogy olaszban vette a Barilla tésztát 

Nagyot lehet külföldön nyerni, ha jól figyeljük az árakat.
A védőnők helyzete katasztrofális lett, amióta a kormány gondozása alá kerültek

A védőnők helyzete katasztrofális lett, amióta a kormány gondozása alá kerültek 

Újabb fekélyes terület az egészségügy területén.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo