A konferencián képviselteti magát az Európai Bizottság, az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az Európai Tanács, a Világbank.
A konferencián részt vesznek az európai civil szervezetek is. Az Európai Szívhálózat (EHN) koordinálja a gyermekek elhízása ellen 20 európai országban folyó programot, melyben a Magyar Nemzeti Szívalapítvány is részt vesz, valamint a Európai Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetsége (BEUC), amelynek az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) is tagja. A Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület más szervezetekkel együtt a közelmúltban felhívást adott ki az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó reklámjainak korlátozására. Ebben a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozásának tilalmára szólítanak fel 6 és 21 óra között.
Az elhízás a nemzeti jövedelem bővülő szeletét emészti fel: 1% és növekszik
Az elhízás okozta társadalmi költségek óriásiak: a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a nemzeti össztermék (GDP) 1%-át is elérik, áll az Egészségügyi Világszervezet közleményében. A közvetlen egészségügyi kiadások 6% írható az elhízottság rovására. Ezen felüliek a közvetett költségek - mint az elvesztett életévek, a kiesett termelékenység miatt többlet kiadások -, melyek a direkt költségek két-háromszorosát is jelenthetik. Felmérések szerint a túlsúlyos emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából. További eszmei költséget jelentenek a pénzügyileg nehezen meghatározható, de nagyon is érzékelhető károk, mint a rossz iskolai előmenetel, a munkahelyi diszkrimináció, a pszichoszociális beilleszkedési problémák, a rosszabb életminőség.
Az elhízás a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. A WHO november 15-én kezdődő miniszteri konferenciája az eddigi legátfogóbb lépés ahhoz, hogy az európai nemzetek és kormányok visszafordítsák az elhízás járványát.