A WSJ-GfK 2005 őszén végzett, 17 európai országra, valamint az USA-ra, Oroszországra és Törökországra kiterjedő kutatása kimutatta, hogy Európában az olaszok 92 százaléka iszik vizet a főétkezéshez, de Magyarország a maga 78 százalékos értékével igen előkelő helyen áll a rangsorban.
A nyugat-európai lakosok mintegy 70 százaléka vízzel kíséri főétkezését, közülük az olaszok emelkednek ki leginkább a maguk 92 százalékos arányukkal. A lista végén a finnek kullognak, náluk ugyanis a 47 százaléknyi vízivót megelőzi az az 53 százalék, akik sokkal szívesebben fogyasztanak tejet étkezés közben. A közép-kelet-európai régióban a románok isszák a legtöbb vizet (80 százalék), őket követjük szorosan a magunk 78 százalékával. A vizsgálatban résztvevő országok közül Oroszország a negatív rekorder, a lakosság 21 százaléka iszik csak vizet étkezéskor, az emberek zöme (66 százalék) ugyanis a teára esküszik. Az összes vizsgált ország átlaga 58 százalék, az európai 67 százalék, de a magyarok vízszeretete ez utóbbit is könnyedén felülmúlja.
Hazánkban a csapvíz és a hagyományos szódavíz mellett egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a különféle ásványvizek. 1989 és 2005 között 29-ről 78 százalékra nőtt az ásványvizek kedveltsége Magyarországon, vagyis ilyen arányt képviselnek azok, akik különösen szívesen fogyasztanak ásványvizet. A szódavíz népszerűsége ezzel szemben a kezdeti 60 százalékról némi csökkenés után visszaállt az eredeti szintre. Míg 1989-ben hetente több, mint egyszer (gyakoriság: 1,4), addig 2005-ben hetente már közel négy alkalommal (gyakoriság: 3,7) fogyasztottunk ásványvizet. A szódavíz fogyasztási gyakorisága ellenben az 1989-es heti 2,8 alkalomhoz képest már csak 2,6. A magyar lakosság 39 százaléka iszik napi rendszerességgel ásványvizet. Az ásványvíz főleg a nőknél tartozik a napi étrendhez.
Érdekes, hogy míg az ásványvizet naponta fogyasztók között túlnyomó, 57 százalékos többségben vannak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, addig a szódavíz-kedvelők körében az alapfokú iskolázottságú fogyasztók a felülreprezentáltak (30 százalék a 21 százaléknyi felsőfokú végzettségűhöz képest). A háztartás havi nettó jövedelmének növekedésével pedig növekszik az ásványvizet naponta fogyasztók aránya.
#page#Budapesten kiemelkedően magas azok száma, akik naponta ásványvizet isznak: 64 százalék. Ezzel szemben az Észak-Dunántúl a leginkább elutasító ásványvíz-ügyileg, ugyanis itt mindössze a megkérdezettek 28 százaléka állította, hogy naponta fogyasztja a szóban forgó folyadékot. Némiképp ellentétes ezzel az ország szódavíz-fogyasztási térképe, hiszen Pest megyében mondták a legkevesebben (17 százalék) azt, hogy naponta isznak szikvizet. Ezen a téren a dél-dunántúli régió bizonyult győztesnek, a maga 38 százalékával.
A kutatásból az is kiderült, hogy ásványvizet főleg azok fogyasztanak, akik egészségesen szeretnének táplálkozni. E csoport főként a középkorú vagy idősebb, magas végzettségű városi nőkből kerül ki.
Három másik csoport is gyakrabban fogyaszt ásványvizet az átlagostól: a 20-29 éves, magas jövedelmű városi nők, a 40-49 éves magas jövedelmű városi nők és a 20-29 éves, magas jövedelmű városi férfiak, akik közül sokan dolgoznak vezető beosztásban.
A GfK ConsumerScan adatai szerint háztartások egyre magasabb aránya vásárol ásványvizet: 2000-ben 70 százalékuk, 2005-ben pedig már 82,3 százalékuk vásárolt ebből a termékből. 2000-ben átlagosan 22 alkalommal, 2005-ben pedig mintegy 25 alkalommal került ásványvizes palack a kosarukba, vagyis egyre gyakrabban vásárolják ezt a szomjoltót. Emellett az egyszerre beszerzett mennyiség is nő: egy-egy alkalommal egyre több ásványvizet vesznek a háztartások.
