uAz Európai Unió számára kiemelten fontos a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása – jelentette ki Charles-Michel Geurts. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének gazdasági tanácsosa ezt azzal magyarázta, hogy a 25 tagúra bővült EU-ban 23 millió kkv működik. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan hat fővel dolgozó vállalkozások adják a munkahelyek kétharmadát. A szakember szerint ezért a Lisszaboni Döntés végrehajtása (amely azt tűzte ki célul, hogy 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb gazdasági térség) nagyban e vállalkozási forma sikerességétől függ.

Ennek megfelelően az EU és a Bizottság átdolgozta az e szegmensre vonatkozó politikáját és egy 55 pontból álló feladatrendszert alakított ki. Ennek középpontjában az innováció, illetve az adminisztratív költségek csökkentése áll. Mivel a kkv-k teljesítménye a nemzetállamok gazdaságpolitikájától függ, ezért a cél elérését a tagállamok támogatásán tervezi elérni az EU. A vállalkozásbarát környezet megteremtésében 2003-ban jelentős előrelépés történt az EU szintjén – folytatta Geurts. Szerinte ugyanis a bürokratikus terhek csökkentek, ugyanakkor a szakképzés szintje javult.

Kidolgozták az úgynevezett „best project” (helyes gyakorlat, sikeres vállalkozás) rendszerét is. Ennek lényege abban fogható meg, hogy a gyümölcsöző vállalkozások tapasztalatait összegzik, és egy információs hálózaton keresztül megosztják a többi tagállammal. Természetesen nem mellékes, hogy az EU jelentős összegekkel segíti a kkv-kat. Ugyanakkor Geurts úgy vélte, hogy ez a támogatás „csak” a harmadik eleme a rendszernek.

Célja, hogy segítse a kis- és középvállalkozások hitelhez és tőkéhez jutását.

2001. és 2005. között egyébként 315 millió euró (80,5 milliárd forint) jut ilyen feladatokra. Ez egyrészt garancia alapokon keresztül a hitelhez jutást segíti. Ugyanakkor kockázati tőke alapok segítségével az innovatív vállalkozásokat segíti. Ugyanakkor a közösségi politikák szintjén is előre kell lépni. A tanácsos szerint különösen a most csatlakozó államokban – így Magyarországon is – nehézkes hitelhez jutni, ezért előbb-utóbb el kell érni, hogy a kkv-kra vonatkozó jogszabályi és támogatási politika minden tagállamban „barátságosabb” legyen.


Visszatérve az anyagiakra. A 2006-ban befejeződő Phare-program 100 millió eurót (25,4 milliárd forintot) juttatott a kkv-knak 1990. óta. A társfinanszírozás okán az egymást váltó kormányok ugyanekkora összeggel járultak hozzá a programhoz. Közel 70 millió euró (17,8 milliárd forint) pedig a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közbeiktatásával érkezett az országba. A 2004. és 2006. közé eső időszakban más a strukturális alapoké lesz a főszerep – emelte ki Geurts. A nagyságrend is más, hiszen 3 milliárd euró (762 milliárd forint) szolgálja a gazdaság fejlesztését, versenyképesebbé tételét.


Ebből 106 millió euró (26,9 milliárd forint) jut a kkv-knak. Ez elsősorban a befektetések ösztönzését, illetve a versenyképesség fokozását segíti. Ugyanakkor a kisvállalkozások a hatos keretprogramból is (K+F, oktatási, képzési célok támogatására szolgáló alap) remélhetnek pénzt. Bár igen jelentős összegekről van szó, azonban csak akkor hasznosulhatnak, ha hatékonyan költik el az EU, illetve a tagállamok kormányai – mutatott rá Geurts.


A hazai kkv-k támogatásában többrétegű feladat jut a kamarákra – mondta Dunai Péter. A Magyar kereskedelmi és Iparkamara főtitkára kiemelte: ennek egyik eleme a tájékoztatás. Ezt szerinte jól sikerült végrehajtani, hogy a hazánkban lévő nyolc Európai Információs Center közül hat a területei iparkamarák mellett működik. Másik sikere a kamarának, hogy a kezdetben egymillió forintos limittel életre hívott Széchényi-kártyát ötmilliósra bővítették. Júliustó egyébként a limit millióra duzzad. Eddig ezren jutottak így likvid tőkéhez 60 milliárd forint értékben, és újabb 25 ezer vár elbírálásra.


Az oktatásról szólva ugyanakkor Dunai elmondta: az utóbbi időben mind a szakképzés, mind az átképzés, mind pedig a felsőoktatás kínálata és minősége elszakadt a gazdaság igényeitől. Ezzel együtt az ország pedig épp azt a versenyelőnyét veszítette el, amely a jól képzett munkaerőben testesült meg. Ha megvalósulnak azok az elképzelések, amelyek arra irányulnak, hogy a képzés szerkezetét a gazdaság igényeihez szabják, akkor 4-5 év múlva leszünk újra versenyben a szakképzett munkaerő vonatkozásában – tette hozzá Dunai.