Sikeres kisvállalkozások, sikeres unió

A most csatlakozott tagállamokban a kis- és középvállalkozások (kkv) nehezen jutnak hitelhez, ezért az Európai Uniónak (EU) törekednie kell arra, hogy a nemzetállamokat rászorítsa: dolgozzanak ki kkv barát jogi és finanszírozási környezetet – mondta Charles-Michel Geurts egy tegnapi konferencián. Az Európai Bizottság gazdasági tanácsosa rámutatott: az EU versenyképessége a kkv-k sikerességén múlik.

uAz Európai Unió számára kiemelten fontos a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása – jelentette ki Charles-Michel Geurts. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének gazdasági tanácsosa ezt azzal magyarázta, hogy a 25 tagúra bővült EU-ban 23 millió kkv működik. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan hat fővel dolgozó vállalkozások adják a munkahelyek kétharmadát. A szakember szerint ezért a Lisszaboni Döntés végrehajtása (amely azt tűzte ki célul, hogy 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb gazdasági térség) nagyban e vállalkozási forma sikerességétől függ.

Ennek megfelelően az EU és a Bizottság átdolgozta az e szegmensre vonatkozó politikáját és egy 55 pontból álló feladatrendszert alakított ki. Ennek középpontjában az innováció, illetve az adminisztratív költségek csökkentése áll. Mivel a kkv-k teljesítménye a nemzetállamok gazdaságpolitikájától függ, ezért a cél elérését a tagállamok támogatásán tervezi elérni az EU. A vállalkozásbarát környezet megteremtésében 2003-ban jelentős előrelépés történt az EU szintjén – folytatta Geurts. Szerinte ugyanis a bürokratikus terhek csökkentek, ugyanakkor a szakképzés szintje javult.

Kidolgozták az úgynevezett „best project” (helyes gyakorlat, sikeres vállalkozás) rendszerét is. Ennek lényege abban fogható meg, hogy a gyümölcsöző vállalkozások tapasztalatait összegzik, és egy információs hálózaton keresztül megosztják a többi tagállammal. Természetesen nem mellékes, hogy az EU jelentős összegekkel segíti a kkv-kat. Ugyanakkor Geurts úgy vélte, hogy ez a támogatás „csak” a harmadik eleme a rendszernek.

Célja, hogy segítse a kis- és középvállalkozások hitelhez és tőkéhez jutását.

2001. és 2005. között egyébként 315 millió euró (80,5 milliárd forint) jut ilyen feladatokra. Ez egyrészt garancia alapokon keresztül a hitelhez jutást segíti. Ugyanakkor kockázati tőke alapok segítségével az innovatív vállalkozásokat segíti. Ugyanakkor a közösségi politikák szintjén is előre kell lépni. A tanácsos szerint különösen a most csatlakozó államokban – így Magyarországon is – nehézkes hitelhez jutni, ezért előbb-utóbb el kell érni, hogy a kkv-kra vonatkozó jogszabályi és támogatási politika minden tagállamban „barátságosabb” legyen.


Visszatérve az anyagiakra. A 2006-ban befejeződő Phare-program 100 millió eurót (25,4 milliárd forintot) juttatott a kkv-knak 1990. óta. A társfinanszírozás okán az egymást váltó kormányok ugyanekkora összeggel járultak hozzá a programhoz. Közel 70 millió euró (17,8 milliárd forint) pedig a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közbeiktatásával érkezett az országba. A 2004. és 2006. közé eső időszakban más a strukturális alapoké lesz a főszerep – emelte ki Geurts. A nagyságrend is más, hiszen 3 milliárd euró (762 milliárd forint) szolgálja a gazdaság fejlesztését, versenyképesebbé tételét.


Ebből 106 millió euró (26,9 milliárd forint) jut a kkv-knak. Ez elsősorban a befektetések ösztönzését, illetve a versenyképesség fokozását segíti. Ugyanakkor a kisvállalkozások a hatos keretprogramból is (K+F, oktatási, képzési célok támogatására szolgáló alap) remélhetnek pénzt. Bár igen jelentős összegekről van szó, azonban csak akkor hasznosulhatnak, ha hatékonyan költik el az EU, illetve a tagállamok kormányai – mutatott rá Geurts.


A hazai kkv-k támogatásában többrétegű feladat jut a kamarákra – mondta Dunai Péter. A Magyar kereskedelmi és Iparkamara főtitkára kiemelte: ennek egyik eleme a tájékoztatás. Ezt szerinte jól sikerült végrehajtani, hogy a hazánkban lévő nyolc Európai Információs Center közül hat a területei iparkamarák mellett működik. Másik sikere a kamarának, hogy a kezdetben egymillió forintos limittel életre hívott Széchényi-kártyát ötmilliósra bővítették. Júliustó egyébként a limit millióra duzzad. Eddig ezren jutottak így likvid tőkéhez 60 milliárd forint értékben, és újabb 25 ezer vár elbírálásra.


Az oktatásról szólva ugyanakkor Dunai elmondta: az utóbbi időben mind a szakképzés, mind az átképzés, mind pedig a felsőoktatás kínálata és minősége elszakadt a gazdaság igényeitől. Ezzel együtt az ország pedig épp azt a versenyelőnyét veszítette el, amely a jól képzett munkaerőben testesült meg. Ha megvalósulnak azok az elképzelések, amelyek arra irányulnak, hogy a képzés szerkezetét a gazdaság igényeihez szabják, akkor 4-5 év múlva leszünk újra versenyben a szakképzett munkaerő vonatkozásában – tette hozzá Dunai.

Véleményvezér

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo