Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését szolgáló Lisszaboni stratégiáról tanácskoztak a tagországok civil szervezeteinek, munkáltatóinak és munkavállalóinak képviselői Budapesten. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, és a Magyar Gazdasági és Szociális Tanács közös konferenciáján részt vevő testületi tagokat és szakembereket a magyar kormány nevében Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter köszöntötte.

A munkaügyi tárca vezetője -  a minisztéium tájékoztatása szerint - beszédében hangsúlyozta: Magyarország a sajátjának érzi az európai értékeket, az alapvető szabadságjogokat, akkor is, ha úgy látja, hogy ezek nem minden téren érvényesülnek. Az áru és a tőke a tagországok között szabadon áramlik, a szolgáltatások és a munkavállalók viszont csak korlátok között mozoghatnak, de remélhető, hogy ezek a korlátok hamarosan leomlanak. Magyarország 1997 óta egyenes fejlődési pályán halad, évi 4 százalékos növekedéssel, az export 8-10 százalékos bővülésével, ami döntően a hatékonyság javulásának köszönhető - mondta miniszter. Kiszámítható, stabil környezetet találnak nálunk a vállalkozások, rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, működnek a szociális párbeszéd intézményei. Ugyanakkor kihívást jelent az államháztartás egyensúlyi helyzete és a foglalkoztatás, az aktivitás növelése.

Lisszaboni prioritások

A versenyképesség javítását a szociális kohézió ellen ható tényezőnek szokták tekinteni - vetette fel Csizmár Gábor, aki hamisnak nevezte ezt a szembeállítást. A foglalkoztatás bővítésével ugyanis hidat lehet verni a két követelmény közé. Ezt tükrözik a lisszaboni prioritások, amelyek hazánkban is érvényesülnek: a stratégiánk fontosnak tekinti a foglalkoztatás bővítését, a munkáltatók és munkavállalók alkalmazkodó képességének erősítését és az emberi erőforrások fejlesztését. Célunk, hogy minél több és minél jobb munkahely jöjjön létre és mindenki esélyt kapjon, aki dolgozni akar. Külön segítséget igényelnek a pályakezdők, a gyermekszülés után a munkapiacra visszatérő nők, a szakma- és munkahelyváltásra kényszerülő idősebb korú munkavállalók, a megváltozott munkaképességű emberek és az elhelyezkedni nem tudó romák.

Szakképzettség

A miniszter kiemelte: tudja, hogy hazánkban is fontos az alacsony iskolázottság felszámolása, a szakképzettség növelése és a munkavállalási lehetőségekben a területi különbségek csökkentése. A kitűzött célok elérése érdekében a Kormány aktív gazdaságpolitikát folytat az infrastruktúra fejlesztésétől a foglalkoztatási költségek csökkentésén át, a bérfelzárkóztatás, a rugalmas foglalkoztatás és a munkaerő-mobilitás feltételeinek a megteremtéséig.