A Nemzetközi Bíróság már évtizedekkel ezelőtt népirtásnak minősítette a nyolcezer srebrenicai férfi és fiú lemészárlását. Napok alatt ölték meg őket 1995 júliusában, a holttesteket pedig tömegsírokba rejtették. Ezek közül néhányat csak évekkel később azonosítottak. Német kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése májusban megerősítette a genocídium tényét.

Szijjártó Péter május 15-én jelentette be, hogy Magyarország nem fogja megszavazni a srebrenicai népirtás emléknapjának bevezetéséről szóló ENSZ-határozat-tervezetet. Bosznia-Hercegovina erre válaszul felfüggesztette azt a Magyarországgal kötött egyezményt, amely szerint Magyarországon is képeztek volna boszniai diplomatákat.

A balk.hu értesülése szerint a szerbek most bosszút állnak a srebrenicai emléknapot támogatókon, és ezért a szlovénok, a románok, valamint a lengyelek nem szavazhatnak Boszniában az uniós választásokon.

A bosnyák származású külügyminiszter rámutatott, hogy a Milorad Dodik által vezetett Független Szerb Demokrata Párthoz tartozó miniszterek ilyen jellegű szavazása támadás a demokratikus választásokon való szavazati jog ellen, és egyúttal azt a pusztító szándékot is demonstrálja, hogy sérüljenek Bosznia-Hercegovina kétoldalú kapcsolatai barátaival és szövetségeseivel, valamint az Európai Unióval.

Magyarország, ahogy Szijjártó Péter ígérte, nem szavazta meg az emléknapról szóló ENSZ határozatot. A Serbrenicai Anyák Egyesülete a szavazást követően kiadott egy közleményt, amiben ismertette, hogy a Potocari faluban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állítanak fel, amelyre azoknak az államoknak a neveit vésik fel, amelyek a határozat ellen szavaztak. Ez azt jelenti, hogy Magyarország neve is felkerül a Boszniai Szerb Köztársaság Srebrenica községében felállításra kerülő szégyenfára.