Csak a kisebbség tervez böngészni az aktákban

Az aktákban a lakosság 29 százaléka tervez böngészni (vagy a nyilvánosságra hozatal napján, amikor a felmérés is készült, már bele is nézett), 40 százalék nem tervez, 31 százalék pedig még bizonytalan. Az aktákban való böngészési szándék a diplomások (43 százalék), a Tisza-szavazók (43 százalék) és a férfiak (35 százalék) körében a legmagasabb, míg a Fidesz-szavazók (18 százalék) és a 60 év felettiek (25 százalék) körében a legalacsonyabb. Érdekes kontraszt figyelhető meg tehát annak tekintetében, hogy noha a legidősebbek a legtájákozattabbak az akták tartalmát illetően, az ő körükben legalacsonyabb a kinyilatkoztatott szándék az aktákban való böngészésre.

Személyes érintettség és várható lemondások

A többség nem számít személyes érintettségre: 63 százalék szerint nem valószínű, hogy közeli hozzátartozót találna az aktákban, és csak 10 százalék számít ilyen meglepetésre. A közélet szintjén ugyanakkor sokan számítanak konkrét következményekre: a népesség 63 százaléka számít arra, hogy fontos közéleti személyeknek kell majd lemondaniuk vagy háttérbe vonulniuk (24 százalék sok ilyet, 40 százalék egy-két ilyet vár). A lemondásokat a Tisza-szavazók várják a legnagyobb arányban (31 százalék számít sokra), a fideszesek a legkevésbé (16 százalék).

Az Orbán-szál: a legélesebb törésvonal

A felmérés külön kitért arra, hogy Orbán Viktor volt kormányfő bejelentésére – amely szerint sorkatonaként megpróbálták beszervezni, de nem működött együtt az állambiztonsággal – hogyan reagál a közvélemény. Itt rajzolódik ki a legélesebb megosztottság. A teljes népességben 26 százalék egyáltalán nem hisz neki („van mit takargatnia”), míg 36 százalék hisz neki (19 százalék teljesen, 17 százalék inkább), 18 százalék pedig inkább kételkedik.