Az EU 8-ak (az újonnan csatlakozottak Málta és Ciprus nélkül) előző negyedév eredményeit igazolják a növekvő export és import volumen, valamint a munkanélküliség felszámolásában elért kezdetleges eredmények.

A visegrádi négyek továbbra is makrogazdasági egyensúlyproblémákkal küszködnek, a balti államoknak pedig az infláció okoz gondokat - állítja Thomas Laursen, a Világbank vezető elemzője.

Magyarország kivételével, a visegrádi országok 2005-ben teljesítették fiskális céljaikat, ezért 2006-ban nem terveznek jelentős változásokat a fiskális politikájukban. A balti államokban a gazdasági strukturális tényezők, a kiugró belső kereslet és a folyamatosan növekvő olajárak nehezítik az infláció féken tartását.

Szlovéniában jövőre

Ugyan Észtország, Lettország és Litvánia már megfelelnek az eurózónához való csatlakozás maastrichti kritériumainak, a három északi ország várhatóan még nem vezeti be jövőre a közös valutát. Nem így Szlovénia, ahol 2007. januártól áttérnek a közös pénz általános használatára.

A visegrádi országok közül Szlovákia tavaly novemberben belépett az ERM-II. rendszerbe és 2008. végén készen állhat a váltásra. A Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország 2010 előtt azonban nem tér át az euróra - derül ki a Világbank jelentéséből. Az elmúlt tíz évben, a régió gazdasági teljesítményét a visegrádi országok esetében a teljes tényező termelékenységi mutató (TPF) gyors növekedése, a Balti államok esetében pedig a beruházások magas száma befolyásolták.

A jelentés visegrádiak közül Lengyelországot emeli ki, ahol a TPF növekedése a feldolgozóipari ágazatban volt a leglátványosabb, és a szolgáltatás-szektorban maradt el leginkább. A lengyel növekedés legmeghatározóbb tényezői a 90-es évek második felében lejátszódott államháztartási és humán erőforrás gazdálkodási reformok voltak.

#page#

Lengyelország legfrissebb makrogazdasági mutatói bíztatóak, azonban a privatizációs erőfeszítésektől eltekintve súlyos elmaradások tapasztalhatóak a strukturális reformok területén.

Beruházások, oktatás

Ami a jövőt illeti, a gazdasági növekedés fenntarthatóságában kulcsfontosságú szerepet kapnak majd a régió versenyélénkítő intézkedései, valamint a külpiaci nyitottság. A működőtőke-beruházások ösztönzésére tett lépések és a kutatás-fejlesztés támogatása elengedhetetlenné válnak a régi uniós tagországokhoz való felzárkózáshoz.

Oktatási reformra lesz szükség, hogy megteremtődjenek a munkaerő-piaci egyensúly feltételei, és ebben a tekintetben különösen fontos hogy a figyelem a szakképzett munkaerő utánpótlására összpontosuljon. Az új beruházások megalapozásaképpen hangsúlyt kell fektetni olyan ágazatok fejlődésére, mint a nehézipar, a bányászat, a szállítmányozás vagy a mezőgazdaság, amelyek megteremtik a feltételeket termelékenység továbbnöveléséhez.

Magyarok és csehek lassabban

A jelentés szerint Magyarország és a Cseh Köztársaság GDP növekedése az elkövetkező években várhatóan 4 százalékos átlag körül mozog majd, míg ez alatt az idő alatt, a szlovákok és a lengyelek nemzeti összterméke akár évi 5%-al is nőhet.

A Világbank elemzői szerint, 2006. megfelelő feltételeket biztosíthat az EU 8-ak reformjai kivitelezéséhez, és újabb lépésekhez a növekedési pályán.

KG