Az InsightExpress nevű amerikai piackutató cég 13 országban (Egyesült Államok, Mexikó, Brazília, Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Németország, Olaszország, Oroszország, India, Kína, Japán és Ausztrália) összesen 2600 főt kérdezett meg, köztük fele-fele arányban voltak informatikusok, illetve nem IT területen dolgozó munkavállalók.

„A munkaerő mobilitásának növekedése elkerülhetetlenül új biztonsági és kockázatkezelési kihívások elé állítja a vállalatokat. A felmérés azt jelzi, hogy - főként a tudásalapú munkahelyeken -nagyon nagy szükség lenne a távmunka kereteinek biztosítására, illetve ezzel párhuzamosan a vállalati szabályzatok felülvizsgálatára, a végfelhasználók képzésére, valamint a dolgozók és az informatikai részlegek közötti kapcsolat erősítésére, a bizalom növelésére." - hangsúlyozta György László, a Cisco Magyaroszág ügyvezető igazgatója. „A vállalatok növekedési esélye, hatékonysága, versenyelőnye és kockázatkezelési képessége nagyban függ attól, hogy az informatikai részleg mennyire képes építeni ezekre a kapcsolatokra" - tette hozzá.

A kutatás főbb megállapításai

A munkavállalók számára fontos a rugalmas és mobil munkavégzés lehetősége

• A felmérés szerint öt munkavállalóból három (azaz a megkérdezettek 60 százaléka) úgy gondolja, az eredményes munkavégzéshez nem kell feltétlenül bemenni az irodába. Ez a tendencia különösen erősnek mutatkozott Ázsiában és Latin-Amerikában. Indiában tíz válaszadóból több mint kilenc (93 százalék) vélekedik így, míg Kínában (81 százalék) és Brazíliában (76 százalék) is rendkívül sokan osztják ezt a nézetet.
• A válaszadók kétharmada (66 százaléka) azt várja az informatikai részlegtől, hogy tetszőleges - saját vagy a cég által biztosított - eszközzel lehetővé tegye a vállalati hálózatok, alkalmazások és információk helytől és időtől független elérését. Várakozásaik szerint ráadásul bővülni fog az erre használható eszközök köre is.
• A vállalati hálózatokat, alkalmazásokat és információkat az irodán kívülről is elérő munkavállalók mintegy fele (45 százaléka) számolt be arról, hogy napi 2-3 órával többet dolgozik, mint régebben, míg negyedüknél ez a szám a négy órát is meghaladja. A túlórák azonban nem jelentik azt, hogy folyamatosan rendelkezésre álló, bármikor befogható munkavállalókká váltak volna. Mindössze saját maguknak szeretnék beosztani, hogy a napjuk mely részét töltik munkavégzéssel és melyet pihenéssel, ügyintézéssel, vagy egyéb tevékenységgel. 
• Emellett sokak esetében a nem helyhez között munkavégzés lehetősége döntően befolyásolja a munkahelyi lojalitást (13%), a munkakörválasztást (12%), valamint a munkafegyelmet (9%) is. Így például háromból két megkérdezett (66%) azt állította, hogy szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol ugyan kevesebb a fizetés, de a dolgozók nagyobb szabadságot kapnak a különböző eszközök használata, a közösségi hálózatok elérése és a mobil munkavégzés területén, mint egy olyan cégnél, ahol jobb a bérezés, ám mindezek a lehetőségek nem adottak. Ez az arány bizonyos országokban - az elmúlt években tapasztalható gazdasági nehézségek ellenére - még ennél is magasabb volt (Spanyolországban például 78%).

Képesek lesznek-e megfelelni a cégek a munkavállalók elvárásainak?

• A felmérésben részt vevő informatikai szakemberek majdnem fele (45 százalék) úgy ítéli meg, hogy a vállalati házirendek és technológiák még nincsenek azon a szinten, hogy megfelelő alapot nyújtsanak a rugalmas, mobil munkavégzéshez. A legnagyobb akadályt - nem meglepő módon - a biztonsági megfontolások jelentik.
• A megkérdezett informatikai szakemberek szerint a biztonság (57%), a rendelkezésre álló erőforrások (34%) és a munkatársak szakértelme (17%) jelentik a több helyről történő munkavégzés legnagyobb akadályát, míg más válaszadók elsősorban az informatikai részlegben és a vállalati szabályzatokban látják a fő problémát. Különösen erősen ez a vélemény az indiai dolgozók körében, ahol a felmérésben részt vevők több mint fele (58 százaléka) gondolja úgy, hogy a munkavégzés rugalmasabbá tétele az informatikai nehézségeken bukik meg.

A munkavállalók magatartása világossá teszi, hogy a képzés és a vállalati szabályzatok legalább olyan fontosak, mint a technológiai fejlesztés

• A munkavállalók egyötöde (19 százalék) szembesült már azzal, hogy idegenek nézték a számítógépe képernyőjét, miközben az irodán kívül végezte a munkáját. További 19 százalék számolt be arról, hogy nem ellenőrzi, kik vannak körülötte, mielőtt elkezd dolgozni.
• A válaszadók majdnem ötöde (17 százalék) hagyott már felügyelet nélkül különböző eszközöket nyilvános helyeken.
• A megkérdezett dolgozók 58 százaléka engedte már meg saját bevallása szerint vállalaton kívüli személyeknek, hogy felügyelet nélkül használjanak céges számítógépes eszközöket.
• A munkaerő helyhez kötöttségének megszűnésével párhuzamosan nő az adatvesztés veszélye is. A megkérdezett informatikai szakemberek mintegy negyede (26 százaléka) arról számolt be, hogy az elmúlt egy év során a dolgozók rendelkezésére bocsátott eszközök negyedét ellopták vagy elvesztették.