Egy 2007 májusában készült Gallup felmérés szerint, ha vásárlóként problémája támadna, a legtöbb magyar állampolgár először az üzletvezetőhöz, bolti eladóhoz fordulna (52%), azonban csupán 11 százalékuk bízna is bennük. Ezek után meglepő, hogy a megkérdezettek csupán 12 százaléka kérte valamely fogyasztóvédelmi szervezet segítségét. (Az élelmiszerek eladási árát egyértelműen kell feltüntetni. Ha ugyanazon a terméken több ár is van, a legalacsonyabb árat kell fizetni a kasszánál.)
"Az EU-ban minden fogyasztó élhet a jogaival. Legyen tisztában velük!" jelmondatú fogyasztóvédelmi kampány hatodik kiemelt témája ennek megfelelően a szavatosság és a jótállás témaköre. Az Európai Unió szavatossági jogokat biztosít az állampolgároknak a vásárolt termékek meghibásodása esetére, többek között az áru cseréjére és szervizelésére vonatkozóan. Most lássuk miket is:
Minimum egy év a jótállási idő
A vásárláskor kapott bizonylat és jótállási jegy megőrzése szükséges ahhoz, hogy a termék meghibásodása esetén eljárhassunk. Abban az esetben is köteles az üzlet minőségi kifogásunkkal foglalkozni, ha nem kapunk jótállási jegyet, vagy ha azt hibásan töltötték ki.
A jótállás tartós használati cikkekre, például mosógépre, számítógépre, tévére vonatkozik (a teljes lista megtalálható a www.kosarmagazin.hu oldalon a Hasznos tippek menüpont alatt). A kötelező jótállási idő egy év, a kereskedő azonban önként ennél többet is vállalhat. Abban az esetben, ha nincs jótállás a termékre (például textiltermékek, cipő), vagy a jótállási idő már letelt, szavatossági jogokat érvényesíthetünk.
A vásárlónak jogában áll reklamálni. Amennyiben a termék hibás, haladéktalanul jelezzük kifogásunkat a kereskedőnek, aki köteles erről jegyzőkönyvet felvenni. Ha a kereskedő ezt visszautasítja, illetve panaszunkkal nem kíván foglalkozni, jogunkban áll a vásárlók könyvét elkérni és bejegyezni az esetet. (A magyarok egyhatodának van problémája a mobilszolgáltatásokkal, vagy készülékvásárlással, ezért felvilágosító kampány indult.)
A kereskedőnek kell bizonyítani, nem a vevőnek
Szavatossági igényünk érvényesítésére (fő szabályként) két év áll rendelkezésünkre. Szavatosság esetén az első hat hónapban, míg jótállásnál a teljes időtartam alatt a kereskedőt terheli a bizonyítási kötelezettség - amennyiben nem kívánja elismerni igényünket. Ilyenkor a kereskedő köteles szakvéleménnyel vagy más módon bizonyítani, hogy a termék az átadáskor hibátlan volt.
Mind jótállás, mind szavatosság esetén elsősorban a termék javítását vagy cseréjét áll jogunkban kérni. Ez alól kivétel, ha a csere lehetetlen (például nincs azonos termék készleten) vagy a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (például abban az esetben, ha a hibás termék azonnal és minimális költséggel javítható.) Amennyiben az előbbieknek a kereskedő nem tesz eleget, a hibát a kereskedő költségére magunk kijavíthatjuk, vagy mással kijavíttathatjuk, illetve árleszállítást vagy a vételár visszafizetését kérhetjük. (Az Európai Parlament képviselőinek többsége aláírta azt az írásbeli nyilatkozatott, amely a termékek eredetjelzésének egyértelműsítését sürgeti az európai fogyasztók és az ipar védelme érdekében.)
Az akciós árú ellen is lehet kifogás
Érdemes tudnunk, hogy a szerviz kizárólag a hibás termék javításával foglalkozik, így a termékkel közvetlenül hozzájuk is fordulhatunk. Ha nem tudják kijavítani a terméket, akkor a cserét, a vételár visszafizetését vagy az árleszállítást a kereskedőtől áll jogunkban kérni.
Fontos tudnivaló az is, hogy leértékelt áru esetén is lehet minőségi kifogásunk. Ha a kereskedő nem jelölte meg a leértékelés okát (például színhibás vagy színeresztő termék esetén), akkor az egész termékre - bármely hiba esetén - érvényesíthetjük jogainkat. Tehát, a kereskedők által feltüntetett felhívás, miszerint leértékelt áruk esetén nem élhetünk kifogással jogtalan!
