Kép: flickr

A hatóság munkaügyi szakemberei az elmúlt években is több esetben állapították meg, hogy az általuk vizsgált cég bejelentés nélkül foglalkoztatta munkavállalóit, így könnyen előfordulhat, hogy egy munkaerőpiacra felkészületlenül belépő fiatal munkavállaló is találkozik ilyen munkáltatóval.

Ráadásul a 30 alattiakat – vagyis az Y generáció tagjait – fogyasztásközpontú magatartás jellemzi, azaz pillanatnyi érdekeik vezérlik őket, és szeretik a céljaik eléréséhez vezető legrövidebb utat választani. Kevéssé gondolkodnak hosszú távon: koruknál fogva nem aggódnak azon, hogy honnan lesz nyugdíjuk, vagy mi lesz velük, ha megbetegszenek. Ez a hozzáállás különösen veszélyeztetetté – akár kihasználhatóvá teszi őket.

Sok a hátrány

Ha egy ilyen beállítottságú munkavállalónak a között kell választania, hogy megkap egy munkát, és megkeresheti vele a céljai eléréséhez szükséges pénzt, csak fogadja el a jogszerűtlen foglalkoztatás feltételeit, vagy nemet mond egy ilyen tisztességtelen ajánlatra, akkor könnyen kísértésbe eshet. Talán bele sem gondol, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás milyen könnyen visszájára fordíthatja az először rózsaszínnek tűnő helyzetet. Ha megbetegszik, nem mehet betegállományba, semmilyen jövedelme nem lesz, és táppénzre sem lesz jogosult. Ha elküldik az állásból, nem kaphat munkanélküli segélyt, ha hitelt szeretne felvenni, nem fogja tudni igazolni jövedelmét. Komoly hátrány érheti hosszú távon is. Mivel nem fizették nyugdíjjárulékait, így vagy tovább kell majd dolgoznia, hogy meglegyen a szolgálati ideje, vagy kevesebb pénzt fog kapni öregkorában.

Aki nem kötött szerződést, számíthat rá, hogy nem kapja meg az őt megillető bérét, nem követelhet túlóráért plusz díjazást. Munkáltatója kihasználhatja: nem tartja be a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályokat, felmondási idő nélkül egyik napról a másikra az utcára teszi.

Mire figyeljünk

E káros következmények elkerülése érdekében fontos, hogy munkaviszony esetén ragaszkodjunk az írásos munkaszerződéshez. Alkalmi munka, idénymunka esetében ugyan nem kötelező az írásbeli szerződés, de ha van rá mód, akkor érdemes mégis papíron rögzíteni a feltételeket. Munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján , hogy fordult-e elő nála szabálytalanság, ami óvatosságra kell intse az állásra pályázót.

A munkáltatónak legkésőbb a munkaviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelentenie a munkavállalót az adóhatóság felé. Amennyiben valakinek kétségei vannak a bejelentéssel kapcsolatban, a lakóhelye szerinti adóigazgatóság ügyfélszolgálatán, vagy az ügyfélkapu segítségével meggyőződhet erről. Ha úgy tűnik, hogy nem szabályosan foglalkoztatják, és ezt munkahelyén sem sikerül tisztázni, a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével, a munkabérrel, a munkaidővel, a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az illetékes kormányhivatalhoz, mint elsőfokú munkaügyi hatósághoz fordulhat.

A munkáltatónak emellett havonta írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót a jövedelméből levont adókról és járulékokról oly módon, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás és a levonások jogcímét, összegének helyességét. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatónak olyan igazolást kell adnia, amiből megállapítható a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme a munkavégzés évét követő év január 31-éig.

Javasoljuk tehát mindenkinek – és különösen a munkaerőpiacra most belépő fiataloknak –, hogy fogadják meg tanácsunkat: olyan jó munkahelyet válasszanak, amely jogszerűen foglalkoztatja őket. Ne engedjenek a pillanatnyi hasznot hozó csábító ajánlatoknak, hanem a hosszú távon biztos hátteret adó állást válasszák!