Az ülést Van Rompuy hívta össze annak érdekében, hogy megvitassák, mi lenne a gazdasági válság leküzdésének legjárhatóbb útja, illetve hogyan lehet biztosítani a 27 tagországban az eddiginél nagyobb költségvetési fegyelmet. Az uniós tagországok állam- és kormányfői testületének belga vezetője elégedetten szólt arról, hogy széles körű egyetértés volt abban: pénzügyi és nem pénzügyi szankciókkal egyaránt sújtani kell a kötelezettségeiket nem teljesítő tagországokat. Hozzátette, jelenleg nem alkalmazott, új szankciókról is szó lehet.
Magyarországot Oszkó Péter pénzügyminiszter képviselte a megbeszélésen, aki azonban rögtön jelezte a munkacsoport többi tagjának, hogy már csak ügyvezető minőségben van jelen, a hosszú távú magyar álláspontot majd az új kormány képviselőjétől ismerhetik meg.
Uniós kormányzás?
Van Rompuy hangoztatta, hogy a munkacsoport célja egy átfogó megállapodás kidolgozása, amelynek nyomán növekednie kell az unión belüli összetartásnak, kohéziónak. Elmondta, hogy terveik szerint a megállapodás lényege már az októberi állam- és kormányfői EU-tanácskozás elé kerülhet. Június 17-én, a soron következő csúcsértekezleten a munkacsoport időközi jelentést tesz. "Érzékelhető volt az asztal körül a sürgős cselekvésre törekvés és az együttműködési készség" - fogalmazott a volt belga kormányfő.
Van Rompuy bejelentette, négy célkitűzésben máris megállapodtak, köztük abban, hogy a tagállamoknál nagyobb költségvetési fegyelmet kell elérni, csökkenteni kell a versenyképességi különbségeket az egyes tagállamok között, hatékony közös válságkezelési rendszerre van szükség, illetve meg kell erősíteni az "uniós kormányzást", azaz a gazdaságpolitikai együttműködést.
Az elnök bizonyosságát fejezte ki, hogy az EU felül tud emelkedni a jelenlegi válságon; ezt bizonyítják szerinte a Görögország ügyében, illetve szélesebb méretekben, az euró stabilitásának fokozása érdekében a hónap elején hozott döntések. Elmondta, a most alakított munkacsoport fő feladata, hogy elkerüljék a hasonló válságok megismétlődését a jövőben.
Oszkó elmagyarázta
Oszkó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva úgy vélte: a találkozón kiderült, hogy mindenki átérzi a felelősségét és szükségességét a stabilitási és növekedési paktum szigorú alkalmazásának, "és ha kell, akár felülvizsgálatának és szigorításának is". Nem volt vita abban, hogy az uniónak ebben az irányban kell haladnia - szögezte le. A magyar miniszter jelezte azt is, hogy a találkozón megosztotta kollégáival a pénzügyi nehézségek kezelésében szerzett magyar tapasztalatokat, köztük azt, hogy milyen piaci helyzetben milyen lépéseket tett a kormány.
A találkozó előtt több résztvevő, köztük Elena Salgado, az EU soros elnökségét adó Spanyolország gazdasági és pénzügyminisztere a gazdasági intézkedések uniós összehangolásának szükségességét hangsúlyozta. Saját javaslatokkal érkezett Németország, amely Wolfgang Schauble miniszter közlése szerint "új stabilitási kultúrát" akar meghonosítani az EU-ban, illetve az Európai Bizottság is, amely néhány nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra felvetéseit ugyanebben a témában. Van Rompuy most beérte annyival, hogy a bizottsági javaslatokat - amelyek között szerepel a tagországok költségvetésének parlamenti jóváhagyás előtti brüsszeli átvizsgálása is - fontosnak minősítette. A hét elején tartott, "havi rendes" pénzügyminiszteri ülésen azonban már egyértelművé vált, hogy a tagországok nagy része támogatja a végrehajtó testület ajánlásainak többségét, beleértve a szigorúbb szankciókat is.
Abban viszont nincs egyetértés a tagállamok között - ismerte el Van Rompuy egy újságírói kérdésre válaszolva -, hogy tegyenek-e uniós szerződésmódosítást, azaz nehézkesebb jóváhagyási folyamatot is igénylő lépéseket. Korábbi nyilatkozatok szerint elsősorban Németország sürgetne ilyen méretű változtatásokat, ám több más tagállam egyelőre elzárkózik a gondolattól.
