Az előző hónapokhoz hasonlóan januárban is akadtak olyan szakmai témák, amelyekben felül tudtak emelkedni EP-képviselőink a magyar belpolitikában átjárhatatlannak hitt törésvonalakon. Az egyik ilyen ügy a Duna menti országok közös fejlesztési stratégiája, a Duna Stratégia volt, amely megmozgatta a fideszes, a szocialista és a jobbikos képviselőket is.
A parlamenti felszólalásaik során a fideszes Áder János az ivóvíz-bázis megóvásában látta a Duna Startégia lényegét, a szocialista Göncz Kinga pedig a Duna menti identitás kialakításának fontosságát emelte ki. A jobbikos Szegedi Csanád szerint a Duna-régió csak akkor maradhat stabil, ha végleg felszámolják a Beneš-dekrétumokat.
Apróbb szakpolitikai ügyekben is megvalósult a nagykoalíció: a fideszes Glattfelder Béla terjesztette elő és szocialista szakértőtársa, Tabajdi Csaba is támogatta a magyar méhészek régi követeléset: a méz címkézési szabályainak szigorítására vonatkozó módosító indítványokat.
Érdekesség, hogy a jobbikos Balczó Zoltán egy sajtónyilatkozat erejéig közös frontra került a szocialista Herczog Edittel. A kitekinto.hu portálon mindkét képviselő üdvözölte ugyanis azt a parlamenti javaslatot, amely szerint az EP-képviselők eddigi közel havi 5 millió forintos szakértői költségtérítési keretét további havi 400 ezer forinttal megemelnék.
Diplomatikus MSZP, kemény Fidesz
A képviselők politikai munkáját januárban az Európai Bizottság leendő biztosainak parlamenti meghallgatása dominálta. Kemény kérdések és megjegyzések a leendő biztosoknak azonban csak a Fidesz és Jobbik frakciójából érkeztek, a szocialisták nagyrészt diplomatikusak voltak a biztosi faggatások során.
Az MDF miniszterelnök-jelöltje, Bokros Lajos decemberhez hasonlóan januárban is inkább Magyarországon, nem pedig Brüsszelben volt politikailag aktív. Egyetlen plenáris hozzászólását viszont - már-már szokásához híven - nem magyarul, hanem idegen nyelven, ezúttal spanyolul tette meg.
A teljes elemzés a tanácsadó intézet szakmai blogján olvasható, ugyaninnen pdf-formátumban is letölthető.
