Adóstárs bevonását a kölcsönszerződésbe több okból is szükségesnek tarthatják a pénzintézetek. Ennek egyik oka lehet, hogy az adós jövedelme önmagában nem megfelelő az igényelt hitelösszeghez, ezért még egy személy jövedelme szükséges. Rendszerint kötelezően adóstársként kerül feltüntetésre a hitelszerződésben az adós házastársa vagy élettársa. Ha pedig haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan a kölcsön fedezete, akkor a haszonélvezőt is adóstársként vonják be a szerződésbe.
Adós vagy adóstárs?
Az adóstárs elnevezés általában megtévesztő lehet, mert abból úgy tűnhet, hogy az adóstárs esetleg csak másodlagosan felel a tartozásokért. Valójában a legtöbb esetben az adós és az adóstárs egyformán kötelesek a kölcsön visszafizetésére. Ezt szaknyelven ún. egyetemleges kötelezettségnek nevezik, ami azt jelenti, hogy az adós és az adóstárs mindketten a teljes összeggel tartoznak, azaz nem fizetés esetén a teljes összeg bármelyiküktől követelhető. A gyakorlatban így hiába az adós számlájáról történik a törlesztés, mivel az elmaradásért mindketten egyformán felelnek. Tehát az adóstárs kötelezettsége ugyanolyan súlyú, mint az adósé, semmivel sem egyszerűbb a helyzete.
Adóstárs, kezes
A kezes helyzete annyiban más, mint az adóstársé, hogy a kezes akkor köteles megfizetni a tartozást, ha az adóstól nem lehetett behajtani. Ha azonban a kezes készfizető kezességet vállalt, akkor az adós nem fizetése esetén vele szemben is azonnal lehet követelni a tartozást, nem kell megvárni az eredménytelen behajtást. Ezért ebből a szempontból az adóstárs és a készfizető kezes igen hasonló helyzetben van.
A jelzálog-kötelezett annyiban különbözik az előbbiektől, hogy ő csak a jelzáloggal terhelt ingatlanával felel a ki nem fizetett tartozásért, míg az adóstárs és a kezes teljes vagyonukkal.
Az adós és az adóstárs egymás közötti viszonyának a jellemzője, hogy egymás között egyenlően felelnek a tartozásért, amennyiben másként nem állapodtak meg. Ez azt jelenti, ha egyikük fizette ki a teljes tartozást, akkor ennek felét a másiktól követelheti. Természetesen figyelembe kell venni a felek közötti egyéb viszonyokat, így például hiába az adósként szereplő férj fizette ki jövedelméből a teljes hitelt, nem követelheti a felét az adóstárs feleségtől, mivel a házastársi vagyonközösség miatt a férj jövedelme is közös vagyon, tehát az abból való kifizetés is közös teljesítés volt.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
