A Bizottság szerint az állampolgársági követelmény sérti az EU a letelepedési szabadságról és a közhatalom gyakorlásáról szóló szabályozását. A Bíróság joggyakorlata szerint a közhatalom gyakorlásában történő részvétel kizárólag közvetlen és egyedi lehet, s a Bizottság szerint a közjegyzők esetében ilyenről nincs szó, mert ők nem hozhatnak kötelező erejű döntést a tanácsért hozzájuk forduló ügyfelek akarata ellenére. Azaz nem dönthetnek, tehát nem gyakorolhatnak hatalmi tevékenységet az állam nevében. (pedig a közjegyzők, különösen az uniós csatlakozás után nagyon hasznosak lehetnek...)

A bizottság nyolc tagállamnak küld indokolással ellátott véleményt, ami a jogsértési eljárás második szakaszát jelenti. Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Luxemburg és Ausztria esetében az eljárás már a harmadik azaz bírósági szakaszba lép.

A bizottsági vélemény szerint a tagállamoknak a közjegyzők jogállását nem, csak az általuk ellátható tevékenységek körét kell megváltoztatnia. A testület úgy véli, hogy az eljárás nem az ellen irányul, hogy a tagállamok továbbra is maguk szabályozhassák a közjegyzői tevékenységet vagy, hogy a közjegyzői szolgálat színvonalát biztosító intézkedéseket hozzanak.