A kategóriájukban "legmegbízhatóbb" márkák képviselői, a mai napon vehették át díjaikat a Corinthia Grand Hotel Royalban.

A esemény díszvendége volt Göncz Árpád ex-köztársasági elnök, aki idén a felmérés szerint az év legmegbízhatóbb személyisége hazánkban.

Megbízható Márka

 

A megkérdezetteket a Reader's Digest magazin 18 évnél idősebb előfizetői közül választották ki, akik önkéntesen vehettek részt a felmérésben.

25 434 kérdőív elemzésére került sor, amelyekben a válaszadók 112 129 márkát említettek meg összesen a kérdések megválaszolásánál. A kérdőív hazánkban ezúttal 35 termékkategóriát különböztetett meg.

Az olvasók a márkákat egytől-ötig terjedő skálán, négy kritérium (minőség, ár, termékimázs, a fogyasztói igények kielégítése) szerint osztályozhatták.

Az alkalmazott módszertan lehetővé tette, hogy a termékek népszerűségi sorrendjét ne csak egy-egy termékkategórián belül, hanem összességében is vizsgálják.

A legmarkánsabb adatatok alapján, az európaiak elnyomó többségben még mindig Nokiával telefonálnak, továbbra is Niveával ápolják a bőrüket és változatlanul Canon fényképezőgépet használnának 

 

Új kérdések

A tavalyi kérdőívekhez képest több változtatás is történt. A korábbi intézményekkel és egyéb hivatalos szervekkel szembeni attitűdök kiderítésére vonatkozó kérdések helyett 2006-ban először vizsgálták a válaszadók Európai Unióról alkotott véleményét.

Szintén új kérdésként került a kérdőívbe, hogy kiben/miben bíznak meg leginkább az európaiak akkor, amikor például egy új autót vásárolnak, vagy egy újdonsült fogyókúrának veselkednek neki, és most először kellett megnevezniük a válaszadóknak hazájuk legmegbízhatóbb személyiségét is.

Miben bízik a magyar?

A felmérésben résztvevő országok többségében - és így Magyarországon is - jól kitapintható a hazai termékekhez való általános kötődés. Több kézenfekvő példa is felkínálkozik a 35 kategórián belül, azonban elég csak megemlíteni az OTP-t a bankok között, a Pick-et húsipari termékek esetében vagy a Béres cseppeket a vitaminkészítmények között. #page#

Az eredményből kiindulva, felfoghatjuk a Reader's Digest felmérését egyfajta asszociációs tesztként is. Ha sör, akkor Borsodi, ha üdítő, akkor Coca-Cola - válaszolnak a megkérdezettek, anélkül, hogy bármilyen kétség felmerülne bennük a termék tényleges megbízhatósága kapcsán.

Ennek következtében a kérdőívekből összeállított statisztika nem okoz meglepetést: a magyar fogyasztók jól felkészültek arra, hogy a napi átlagosan 1500 márkából, amellyel szembetalálkoznak, gyorsan és hatékonyan válasszák ki azokat, amelyeket tényleg igénybe vesznek.

A Reader's Digest magyar olvasóit "dicséri" az is, hogy a kérdőívek nagy számban mozgósították a lap előfizetőit. Ugyan nagy bátorság kellene ahhoz, hogy a Megbízható Márka Felmérést reprezentatív kutatásnak tekintsük, azonban nem lebecsülendő, hogy hazánkban a 10 ezer körbeküldött példányból az előfizetők 2515 kérdőívet küldtek vissza kitöltve.

Gondolatok az Unióról

A Megbízható Márka 2006 felmérés - a szigorúan vett marketinges szemlélettől elszakadva - némi társadalomtudományi jelleget is ölt idén. Eltekintve attól, hogy a felméréssel és a díjkiosztással a Reader's Digest leplezetlen célja, hogy felkínálja a lehetőséget a legnépszerűbb cégeknek, hogy beépítsék termékeik marketingjében a megbízhatóság védjegyét a Megbízhatóbb Márka 2006 logón keresztül, a kutatás nem csak a vállalatok imázsával foglalkozik.

 Az Európai Unió intézkedéseivel kapcsolatban feltett kérdések - még ha csak a felszínt érintik is - politikai tartalmú információval is szolgálnak az érdeklődők számára. A kérdezés módja itt is hasonló, mint a márkák esetében: a felmérés legfőképpen arra helyezi a hangsúlyt, hogy válaszokból kirajzolódjon, hogy melyek azok az uniós politikák, amelyekre a válaszadók a legpozitívabban tekintenek, és melyek azok a területek, ahol a legtöbb kritika megfogalmazódik. A legmegbízhatóbb közös politikák így a kereskedelempolitika, a biztonságpolitika és a környezetvédelmi politika -derül ki a válaszokból. A legerőteljesebben jelentkező kritika pedig az elhatalmasodó uniós bürokráciát, és a nettó befizetők túlzott költségvetési hozzájárulását érinti.

Az EU, mint közösségi forma összességében tekintve nagy népszerűségnek örvend a válaszadók körében. Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók 35 százaléka azt szeretné, ha az Uniónak több befolyása lenne hazájában, és csak 30 százaléka gondolja ezt ellenkezőképpen