Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke és az intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelős biztos következőképpen nyilatkozott a felmérésről: "az Európai Unió csak úgy nyerheti vissza polgárai bizalmát, ha eredményeket mutat fel a biztonság területén, jobb lehetőségeket teremt a munkaerőpiacon, valamint biztosítja az életminőség javulását. A finn elnökség alatt e kérdésekre kell összpontosítanunk. A polgárok azt is elvárják, hogy az Unió vezetői jobban vázolják fel a bővítés előnyeit."

Az Európai Unió általános megítélésére vonatkozó három legfontosabb mutató egyértelműen a közvélemény hozzáállásának javulását mutatja. A legutóbbi, 2005 őszén végzett felméréshez képest az EU-tagság támogatottsága 5 százalékponttal (50 százalékról 55 százalékra), az EU megítélése 6 százalékponttal (44 százalékról 50 százalékra) és a tagság előnyeinek értékelése 2 százalékponttal (52 százalékról 54 százalékra) növekedett. Ezzel párhuzamosan csökkent az említett három mutatóval - különösen az EU megítélésével (20 százalékról 15 százalékra) - kapcsolatos negatív vélemények száma.

Az európai polgárok továbbra is a munkanélküliség miatt aggódnak leginkább (49%, 2005 őszéhez képest +5%), amit a bűnözés követ (24% - nem történt változás), a harmadik helyen pedig jelenleg a gazdasági helyzet áll (23%, -3%). A negyedik helyet elfoglaló egészségügyi ellátási rendszer az európaiak 18 százaléka  számára (+3%) ad okot aggodalomra.

Az EU-alkotmány elképzelésének támogatottsága némileg csökkent a legutóbbi, 2005 őszén végzett felmérés óta (61%, -2%), elérve a 2005 tavaszán mért szintet. A polgárok 22 százaléka ellenzi az európai alkotmány elképzelését és 17 százalékuk nem foglalt állást. Franciaország a pozitív vélemények 62 százalékával valamivel az EU-átlag fölött van, Hollandia pedig 59 százalékkal éppenhogy alatta.

A közvélemény egyre kevésbé támogatja a további bővítést. Míg a polgárok 45 százaléka támogatja a bővítést (41% az EU-15-ben és 66% az új tagállamokban), 42 százalékuk ellenzi azt. 2005 őszén ez az adat 49%, illetve 39% volt. Meg kell jegyezni, hogy Törökországban a további bővítést támogató válaszok száma 7 százalékkal csökkent, és most 45 százalékot tesz ki.

Az európaiak meglehetősen elégedettek a demokrácia működésével az Európai Unióban. Az elégedettségi arány eléri az 50 százalékot (48% az EU-15-ben és 59% az új tagállamokban, +1% a legutóbbi felméréshez képest), míg az elégedetlenség aránya 34 százalékot (-1%) tesz ki. Az elmúlt tíz évben erre a kérdésre most született a legtöbb pozitív válasz. Akkor is, ha az EU polgárainak 36 százaléka  (+2%) egyetért az állítással, hogy  "az én szavam számít az Európai Unióban", 54 százalékuk továbbra sem osztja e véleményt, bár ez az adat 2005 ősze óta 5 százalékkal csökkent.