A GfK Életstílus kutatás eredményeinek tanúsága szerint Magyarországon általában erős a biztonságra, a nyugalomra való törekvés a felnőtt lakosság körében, ám ezek az értékek még erősebben jelennek meg a nők esetében. A férfiak ugyanakkor Magyarországon a karrierre és az anyagi jólétre fogékonyabbak. A megkérdezett nők mintegy 85 százaléka számára fontosabb családja, mint önmaga. Emellett a nők ugyanilyen arányban vallják azt, hogy elsősorban "önmagukhoz szeretnének hűek maradni", nem pedig úgy élni, mint mások. Míg a férfiak saját bevallásuk szerint inkább a jelenre összpontosítanak, addig a nők figyelme nagyobb arányban irányul a jövőre.
A megkérdezettek több mint háromnegyede - nők és férfiak egyaránt - elfogadja a dolgokat úgy, ahogy alakulnak, és nem keresik mindig az újat. (Azaz életükben a folyamatosság játszik nagyobb szerepet szemben a változással.) A férfiakhoz képest a gyengébbik nem nagyobb arányban (48 százalék) hisz egy fölötte álló hatalomban, Istenben, mint magában az emberiségben. Ugyanígy jellemzőbb a nőkre (48 százalékos arányban), hogy szeretnek elszakadni, elmenekülni a realitástól, például szeretik, ha a TV kiragadja őket a hétköznapokból.
A fogyasztáshoz kapcsolódó értékek tekintetében nincs éles különbség a két nem között. A megkérdezettek mintegy 80 százaléka szavaz inkább a beolvadásra - ők azok, akik nem igazán szeretnek "kilógni a sorból", fogyasztásukban követik a többséget, és nem számít nekik, hogy "másnak esetleg már van ugyanolyan". Kissé meglepően a nők között kisebb arányban (80 százalék) vannak jelen azok, akik inkább azzal értenek egyet, miszerint "azt kell megvenni, amire szükség van". A férfiak mintegy 85 százaléka van ezen a véleményen, míg a maradék 15 százalék szerint "azt kell megvenni, ami tetszik". Mindkét nem képviselőinek közel 55 százaléka vallja, hogy mindig figyel környezete véleményére, és kisebbséget jelentenek azok, akik "nem figyelnek a locsogásra".
Míg a megkérdezett hölgyek mintegy fele állítja azt, hogy számára a vásárlás örömöt jelent, addig megközelítően 65 százalékuk ért egyet a fogyasztás csökkentésének szükségességével.
Lényeges különbség a két nem között, hogy míg a férfiak 60 százaléka maga szereli az elromlott dolgokat, a nők körében csak 37 százalék vállalkozna erre, a többiek inkább megjavíttatják őket. A férfiaknak mintegy 58 százaléka inkább a minőséget helyezi előtérbe, míg a nőknél kissé alacsonyabb, 50 százalék körüli ez az arány.
#page#
Mit hozzon a jövő?
A kutatás arra is kitért, hogyan képzelik el az emberek a jövő ideális italát, élelmiszerét, ruhaanyagát.
A jövő ideális itala, a nők és férfiak közel azonos aránya szerint egyértelműen az, amely "megtízszerezi a szellemi képességeket". Érdekes, hogy "széppé tevő italt" bár nagyobb arányban vennének a hölgyek, mint a férfiak, ez a szempont a hölgyek esetében is utolsó helyre szorult, és csupán 10 százalékuk jelölte meg ezt kívánatos jellemzőként. A jövő ideális élelmiszere tízből hat nő és ugyannyi férfi szerint is: "tartósítószert és adalékanyagot nem tartalmazó bioélelmiszer". A jövő ideális ruhaanyagával kapcsolatosan pedig a kényelmi szempont dominál: a nők és férfiak leginkább olyan anyagot vennének szívesen, "amely egy új szálnak köszönhetően gyűrhetetlen és vasalást nem igényel".
