A közép- és kelet-európai régió országaiban meglehetősen heterogén képet mutat a kiskereskedelem szerkezete. Az Európai Unió következő bővítési körébe tartozó Bulgáriában 61 százalék, Romániában 56 százalék, Horvátországban pedig 40 százalék a kis vegyesboltok piacrésze, míg az EU tagállamaiban ez az arány főként a hipermarketek térhódítása okán alacsonyabb (Lengyelország: 38 százalék, Szlovákia: 34 százalék, Magyarország: 31 százalék, Csehország: 21 százalék). Európa keleti felén, Oroszországban és Ukrajnában pedig egyelőre a kiskereskedelem kevésbé szervezett formái, elsősorban az utcai árusok és piacok bonyolítják a legnagyobb forgalmat: Oroszországban a forgalom 31 százaléka, míg Ukrajnában közel a fele - 46 százalék - származik ebből az értékesítési csatornából. E két országban is fontos szerepe van a kisboltoknak, ám az egyéb csatornák - különösen a cash&carry és a hipermarketek - piacrésze kifejezetten alacsony. Európában ezek a részarányok még változhatnak, hiszen nem alakultak ki olyan monopolhelyzetű multinacionális láncok, mint például a Wal-Mart az Egyesült Államokban. Az Unióban a kiskereskedelmi áruházláncok inkább regionális szinten terjeszkednek, és eszerint a modell szerint érnek el sikereket.
2234 milliárd forint
Hazánkban a kiskereskedelem forgalma 2000 óta folyamatosan növekszik, s az elmúlt öt év során több mint másfélszeresére nőtt: míg az ezredforduló évében 1445 milliárd forintot tett ki, addig 2005-ben a forgalmazott érték már elérte a 2234 milliárd forintot. A közel 10 százalékos piacrész-növekedést realizáló hipermarketek és a kisbolt láncok kivételével szinte az összes csatorna részesedése csökkent az elmúlt öt év során. Arányaiban a legnagyobb visszaesést a független kisboltok szenvedték el (piacrészük mintegy 12 százalékponttal csökkent).
Sokak számára meglepetés, hogy a diszkontáruház láncoknak sikerült javítaniuk piaci pozíciójukon az elmúlt öt év során. A német Lidl áruházlánc vidéki terjeszkedése tavaly növelte a diszkontok részesedését a kiskereskedelmi forgalomból. Mivel egyre többen járnak autóval a diszkont áruházakba, ma már az is kétségbe vonható, hogy a diszkontosodás, az elszegényedéssel lenne egyenlő - derül ki a GfK elemzéséből.
Az egyes csatornatípusok piaci részesedésének alakulása számos tényezőtől, így a különböző üzlettípusok vásárlói hatókörétől - azaz attól, hogy hogyan alakult adott évben az adott bolttípusban vásárló háztartások aránya az összes háztartáshoz képest - is függ. Bár a hipermarketeket 2000 óta egyre több háztartás keresi fel rendszeresen, a vásárlói hatókör szempontjából a független kisboltok még ma is vezetnek a nagy alapterületű és széles kínálati palettát felmutató áruházak előtt, de csökkenő tendenciát látnak a GfK kutatói ezen a téren. A cash&carry üzletek piacrésze a 2000-ben mértnek mintegy felére csökkent, ez a csatornatípus veszített a legnagyobb arányban - 7,7 százalék - vásárlókat.
Amint Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója fogalmaz - az elkövetkező időszak lehet, hogy a Metró-korszak végét jelenti - utalva a hagyományosan cash & carry üzletként működő Metró áruházak lefelé ívelő népszerűségére hazánkban. A GfK vezetője nem tartja meglepőnek a hazai kiskereskedelmi piaci szerkezet változását. Állítása szerint a magyar kiskereskedelem nem eléggé szegmentált, és ez csak akkor változhat meg, ha a fogyasztói piac növekedése megáll, és dinamikájában eljut az extenzív szakaszból az intenzív szakaszba.
Pénteki csúcs
#page#Nagyjából változatlan az egyes napok súlya az értékforgalomból: a magyar háztartások továbbra is pénteken intézik bevásárlásaik nagy részét - ez a nap az egész heti forgalom mintegy ötödét, azaz 21 százalékát képviseli. Kiemelkedő szerepe van még a forgalomból a szombati napnak, illetve viszonylag nagy arányban részesül a csütörtök is bevételekből.
A beszerzések túlnyomó része a délelőtti, 9-13 óra közötti időszakban történik: e három órás időszakra jut az egy napi FMCG költés több mint harmada - 37 százaléka. Az átlagtól némiképp eltérő képet mutat a napszakok szerepe az egyes csatornatípusok tekintetében. Talán nem meglepő módon a láncba szerveződött és független kisboltok forgalmának 42, illetve 43 százaléka a kora reggeli, 9 óra előtti időszakra esik. A hipermarketek esetében pedig a reggel 9-től este 21 óráig tartó idősávban nagyjából kiegyenlített, 30 százalék körül alakul az értékesítésből származó forgalom.
2003 óta az értékforgalomból egyre nagyobb részarányt képviselnek azok az üzletek, melyeket autóval közelítenek meg a vásárlók főként a gyalogosan megközelíthető üzletek hátrányára. Ebben a tendenciában kiemelkedő szerepet a cash&carry típusú boltok, illetve hipermarketek játsszák, hiszen a c&c üzletekben elköltött összegek 87 százaléka, a hipermarketek esetében pedig a forgalom 75 százaléka származik olyan vásárlóktól, akik autóval intézik beszerzéseiket.
Csak minden tizedik kártyával
A modern készpénzkímélő eszközök, így bankkártyák használata a napi fogyasztási cikkek beszerzésében stagnál, 10 százalék körül alakul. Kártyás fizetésből a hipermarketek értékforgalmának 28 százaléka, s az e tekintetben előkelő második helyen álló drogériák 14 százaléka származik. A vásárlásért továbbra is elsősorban a háziasszonyok felelősek - kivételt képeznek e trend alól a cash&carry üzletek és a hipermarketek, ahol férj és feleség főként együtt vásárolnak (c&c: 39 százalék, hipermarket: 29 százalék). Kozák Ákos szerint általános tapasztalat, hogy a kártyás fizetések kosárértéke magasabb a készpénzes fizetésekénél, ugyanakkor az is jellemző, hogy minél több családtag vesz részt a bevásárlásban, annál többet hajlamosak költeni.
