A IANIS 2004 (Innovációs Akciók Hálózata az Információs Társadalomért) konferencia középpontjában a régiók szerepe és fejlődése állt a kibővített Európai Unióban. Az úgynevezett Lisszaboni Döntésben foglaltak megvalósításáig még igen hosszú út van a huszonöt tagállam előtt – emelte ki Helma Orosz. Szászország szociális minisztere hozzátette: a legnagyobb feladat a régiókra hárul, hiszen az innováció, a kutatás-fejlesztés, és az oktatás helyben van. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy a kistérségek hálózatokká szerveződjenek, hogy jobban tudják artikulálni a Brüsszeli Bizottsággal szemben támasztott igényeiket.

Ez most a rendkívül képlékeny gazdasági és társadalmi helyzetben (EP választások, EU alkotmányozás, az új költségvetés kimunkálása) kiemelten fontos. A miniszter szerint a strukturális alapok új – 2007-től 2013-ig tartó – költségvetési időszakban a nem is annyira a pénzről szól majd a vita, hanem sokkal inkább az alapvető célok meghatározásáról. A tudásalapú társadalom teszi ugyanis lehetővé, hogy az EU, és benne a tagállamok is versenyképesebbé váljanak. Orosz úgy vélte, hogy az egyes régiók érdekérvényesítő képessége megsokszorozódik, ha képesek összefogni.

Ma hazánkban a közép-magyarországi régió a legfejlettebb informatikai szempontból. Ebben a térségben az internet penetráció 22 százalék, míg az országos átlag alig több, mint 10 százalék. Az e térségbe tartozó önkormányzatok közül 78 százalékának van saját honlapja, míg az országban ez a mutató 42 százalék – mondta Grószné Krupp Erzsébet. A jobban felkészült régióknak kötelessége képzéssel, nyilvános hozzáférés biztosításával, pályázattokkal segíteni a kevésbé fejlett térségeket – tette hozzá a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Hivatal elnök-helyettese. Jelenleg ugyanis sem a gazdasági szervezetek, sem pedig a magánfelhasználók nem elég felkészültek. Magyarországon még igen csak tetten érhető a digitális analfabétizmus.

Ezzel szemben Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter nagyra törő terveket fogalmazott meg. Szerinte hazánknak regionális vezető szerepre kell törekedni a tudásgazdaságban. A szakminiszter rámutatott: nemrégiben az Amerikai Egyesült Államokban létrehozták a Magyar Technológiai Központot, amelynek feladata, hogy kis- és közepes szoftvercégeket segítsen abban, hogy betörjenek az USA piacára. Az ázsiai térséggel is intenzív kapcsolatokat tervez kiépíteni a tárca. Magyarországnak.

Az EU hatos keretprogramja (amely szervesen kapcsolódik az információs társadalom kialakításához) már idén is jelentős összeget szán a tudásgazdaságra, a következő két évben pedig még jelentősebb támogatásra számíthat hazánk. 2004-ben 30,8 millió, míg 2005-2006-ban 110 millió euróhoz juthatunk. A teljes keretösszeg egyébként 17,4 milliárd euróra rúg. Kovács hozzátette: az IHM pedig 140 millió forinttal támogatja a regionális információs társadalom stratégiák és programok kidolgozására.

Az idő sürget, hisz felgyorsult a világ – mondta Magyar Bálint. Az oktatási miniszter kifejtette: minden ötévente a meglévő szakmák 5 százaléka teljesen megváltozik, kétévente pedig szintén öt százalékkal csökken azoknak a szakmáknak a száma, amelyek nem kötődnek az infokommunikációhoz. Ráadásul az e szegmensbe nem tartozó foglalkozások űzői csak minimálbér körüli fizetést remélhetnek. Az internet korában az egyes szakmákhoz tartozó információk mennyisége pedig 32-szeresére nőtt. Ezért mindent meg kell tennie a tárcának, hogy elősegítse a szemléletváltást az oktatásban is – hangsúlyozta Magyar Bálint.