Az internet elterjedtségében erős észak-déli, illetve nyugat-keleti megosztottságot figyelhetünk meg Európán belül. A 15 évnél idősebb lakosság körében (Észtország, Svédország, Franciaország, Csehország, Norvégia, Dánia és Hollandia esetében ennél fiatalabb korosztályra is kiterjedt a vizsgálat), 37 ország bevonásával végzett kutatás tanúsága szerint a skandináv országokban 70 százalék feletti azoknak az aránya a társadalmon belül, akik rendszeresen használják a világhálót.
A lista végén - nem nagy meglepetésre - a legkevésbé fejlett országok, így Albánia, Ukrajna és Macedónia állnak. Albániában a lakosság alig 1 százaléka használja az internetet.
Románia előtt
Magyarország a 29. helyet foglalja el a rangsorban, hazánkban ugyanis a 15 éven felüli népesség (8,5 millió állampolgár) 33,2 százaléka fér hozzá az internethez. Közülük még kevesebb, mindössze 23,8 százalék tekinthető tényleges internet-felhasználónak, azaz csatlakozik havonta legalább egyszer a hálóra.
Az internet magyarországi elterjedtsége és kihasználtsága messze elmarad az európai átlagtól, a vizsgált országokban ugyanis összességében 41,8 százalékot tesz ki az internet-használók aránya. A hazaihoz képest magas átlag is eltörpül azonban az itt csak viszonyítási alapként közölt amerikai adat mellett: az USA-ban mintegy 70 százalékos az internet-használók aránya a társadalmon belül.
A magyar adatok gyakorlatilag megegyeznek a csupán három százalékkal lemaradó Romániáéval, s a Visegrádi Négyek mindegyik tagállama megelőz minket.
Minden hatodik magyar netező vásárol
#page#
Minden hatodik magyar netező vásárol
A legfrissebb hazai kutatási adatok szerint Magyarországon a legalább havi rendszerességgel internetezők 14 százaléka használja az internetet vásárlásra, viszont ennél lényegesen több, 53 százalékuk keres információt a világhálón a (akár online, akár hagyományos) vásárlásokat megelőzően. Sokan - ha nem is az interneten rendelik, vásárolják meg a terméket - kihasználják az internet információbőségét.
Az információt keresők többsége (79 százalék) kulcsszavas keresőoldalakon kutat termékek után. Jellemző még, hogy a felhasználó közvetlenül ellátogat a termék, vagy a gyártó honlapjára (62 százalék), illetve hogy szakoldalakat és teszteket hív segítségül a vásárlás hatékonyabbá tételéhez (49 százalék). Az online információszerzés szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek (68 százalék), de sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes hardvereszközök után.
Az online vásárlók alacsony, 14 százalékos aránya valószínűleg nem indul növekedésnek a közeljövőben sem, ugyanis a havi rendszerességgel internetezők mindössze egynegyede mutat hajlandóságot a netes vásárlásra.
Utánvét
Az online vásárlás iránti egyfajta távolságtartást mutatja Magyarországon az is, hogy a vásárlók elsősorban megrendelni szeretik a kívánt terméket, szolgáltatást, viszont fizetni jellemzően nem az interneten keresztül szoktak. A vásárlók a készpénzes utánvételt részesítik előnyben, 64 százalékukra jellemző ez a fizetési forma. 38 százalék interneten rendeli meg a terméket vagy szolgáltatást, de a helyszínen fizet és veszi át az árut. A vásárlóknak csak töredéke, kevesebb mint egyötöde használ bankkártyát a fizetéshez, a kuponos, mobiltelefonos vagy "prepaid" kártyás fizetés használatának aránya pedig elenyésző.
