A tervezők a lehetséges veszélyeket is mérlegelték. A legnagyobb problémát az orosz rakéták jelentik, ugyanis az elmúlt években a NATO európai légvédelmi kapacitásait nem erősítették a térségben kellőképpen. Talán nem véletlen, hogy a mostani magyar haderőfejlesztésnek is egyik első lépése volt, hogy NASAMS légvédelmi rakétarendszert vásároltunk októberben. A világ élvonalába tartozó technikát eddig tizennégy állam – köztük az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Chile, Spanyolország, Litvánia és Omán – hadereje rendszeresítette. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elmondta: két tűzalegység (üteg) érkezett eddig, és idén még 4 +1 tűzalegységet várnak. Közben egyik napról a másikra kibékültünk Svédországgal is, aminek köszönhetően a lejáró Gripen szerződések helyébe egy új lépett, bővített lehetőségekkel. Ahogy Orbán Viktor februárban fogalmazott, még elkötelezettebbek lettünk a NATO felé.
A megállapodások aláírásával Magyarország úgy döntött, hogy hosszabb távon fönntartja és egy nagyságrenddel meg is növeli a saját légvédelmi képességét, ami azt jelenti, hogy Magyarország része marad a NATO azon közös akcióinak, ahol a tagállamok egymás légtérvédelmét biztosítani tudják. Elkötelezettségünk a NATO iránt ezzel megerősödik.
Az aláírásnak köszönhetően plusz négy géppel bővült Magyarország Gripen vadászbombázó repülőgépflottája.
