A Független Médiaközpont a Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózatának (South East European network for Professionalization of Media, SEENPM) tagjaként rendezi a könyvbemutatót a Tudáshoz Való Jog Napja (International Right to Know Day) alkalmából, melyről az SEENPM többi tagszervezete is megemlékezik. Az alábbiakban a magyarországi fejezet szerzői foglalják össze a kutatás eredményeit. (Júniusban Független Médiaközpont a média szabályozásáról tartott vitafórumot.)
A kutatásról
Milyen területi és tematikus megoszlást mutatnak a vezető televíziócsatornák esti főműsoridős hírműsorai? Hogyan - semlegesen vagy elfogultan - közelítenek a politikai eseményekhez? A Magyar Televízió és az RTL Klub 2007. áprilisi híradóinak összehasonlító elemzésével egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresünk választ. A kutatás annak a nemzetközi vizsgálatnak a része volt, amelyet a bosznia-hercegovinai Media Plan Institute vezetésével a Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózata (South-East European Network for the Professionalization of the Media, SEENPM) végzett 2007 tavaszám. A munka azon az előfeltevésen nyugodott, hogy az állampolgárok semleges, elfogulatlan tájékoztatás nélkül nem élhetnek állampolgári jogaikkal, illetve hogy a mindenkori kormányzattal szembeni kritikus újságírói attitűd kulcsfeltétele a demokratikus rendszer átlátható működésének, e folyamatban pedig az esti főműsoridős televízió-híradók - a lakosság többségének első számú hírforrásai- különösen fontos szerepet játszanak.
A kutatás eredményeiről
Kutatási eredményeik a mai televíziós hírszolgáltatás négy tendenciáját emelik ki. Először is: a magyar televíziók kevés figyelmet fordítanak a nagyvilág híreire. Másodszor: világos munkamegosztás tapasztalható a vezető közszolgálati és a vezető kereskedelmi televíziócsatorna között: míg az előbbi részletesen tárgyalja a közérdekű eseményeket, az utóbbi a bulvárhírekre fókuszál. Harmadszor: mindkét vizsgált hírműsor kevés figyelmet fordított a nagyvilág és a szomszédos országok híreire. Végül, negyedszer: egyik vizsgált televíziócsatorna sem bizonyult elfogultnak. Az utóbbi tendencia változást jelent a korábbi évek elfogult hírszolgáltatásához képest. Mindezekhez a kutatók azt is hozzátehetik, hogy a vizsgált időszakban nem fedeztük fel a szakmaetikai normák megsértését egyik hírműsorban sem.
Szakpolitikai javaslat
A bemutatott kutatási eredmények egyebek mellett arról tanúskodnak, hogy a televíziók esti főműsoridős hírműsorai alig számolnak be a szomszédos országok és a nagyvilág híreiről, ami - a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségű lakossága nagy létszáma és a globalizáció tükrében - vitatható gyakorlat; jelesül azt a kérdést veti fel, hogy az így bemutatott hírek képessé teszik-e a nézőket arra, hogy ismereteiket a megfelelő kontextusban értelmezzék. Kutatási beszámolókban úgy érvelünk, hogy a televíziós hírműsorok szerkesztőinek nagyobb figyelmet kellene szentelniük a szomszédos országokban és általában a külföldön történő eseményeknek.
A kutatási jelentés hozzáférése
Kutatási jelentésünk nyomtatásban a Médiakutató című médiaelméleti folyóirat 2007. őszi számában jelenik meg, illetve online letölthető a lap honlapjáról. A nemzetközi kutatást összegző kötet letölthető a Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózatának honlapjáról és a Független Médiaközpont honlapjáról.
