Magyar kutatók is részt vesznek a NASA bolygóvadászatában

A jelenlegi tervek szerint április közepén indítja bolygókereső szondáját a NASA. Az új kutatószonda az egész égboltot vizsgálja, hogy az éjjeli égen legfényesebbnek látszó néhány százezer csillag körül bolygókat találjon.

2018. április 8.

Piac&Profit

A Kepler űrtávcsővel már körülbelül 3000 csillagnál találtak körülötte keringő bolygóra utaló jeleket az elmúlt években. A kutatók azt remélik, hogy a kétévesre tervezett tudományos munka során több olyan bolygót is találnak, amely méretét és tömegét tekintve a Földhöz hasonlít, és akár élet is kialakulhatott rajta.

Az űrszonda fedélzetén négy nagy látószögű távcsövet helyeztek el. A négy távcsőbe eltérő irányú, de egymással szomszédos területekről érkezik a fény, és együtt 400-szor nagyobb területet észlelnek egyidejűleg, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.

Bár az űrszonda fő feladata minél több új exobolygó megtalálása, elődeihez hasonlóan más tudományos feladatok is szerepelnek a programjában.

A tudományos programot George Ricker, az MIT munkatársa irányítja. A munkában több amerikai intézmény (MIT, NASA, Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ, Űrtávcső Tudományos Intézet) munkatársai mellett más országok tudósai is közreműködnek. Magyarországról az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének több kutatója vesz részt.

Pál András, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa sikeres Lendület-pályázatának befejezése után csatlakozott a csapathoz. Ő felel az adatok MIT-n belüli fotometriai feldolgozásához szükséges programok fejlesztéséért.

Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!

A fizikus és fenntarthatósági kutató, Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.

Az indítást követően – az egyik legintenzívebb munkaszakaszban – néhány hónapig az MIT-n dolgozik majd, amikor az űrtávcső beállításai, kalibrációja és első megfigyelési szakaszai történnek. Munkájának jelentősége, hogy a hosszadalmas, sokszor hónapokig tartó kalibrálás és végleges adatok kinyerése helyett a kutatók minél hamarabb előzetes eredményekhez szeretnének jutni, ez pedig az ő szakértelmének és az általa fejlesztett szoftvereknek köszönhetően lesz lehetséges.

Szabó Róbert tudományos tanácsadó aváltozócsillagokkal foglalkozó munkacsoport vezetője. A nagy pontosságú, folyamatos megfigyelések számos új ismerettel gazdagítják az ezekről a csillagokról szerzett tudásunkat. Ebben nagy segítség lesz az Európai Űrügynökség asztrometriai missziója is, amely független módon szolgáltat a csillagok pontos távolságáról adatokat. Szabó Róbert és csoportja az adatfeldolgozásban, földi kiegészítő megfigyelések megszerzésében és az adatok publikálásában is szerepet vállal.

Véleményvezér