Üzenet megfogalmazására is készül a Budapesten sorra kerülő ülésén az Európa Gazdasági és Szociális Bizottság. A március 9-10-i rendezvény házigazdájának tekintendő magyar Gazdasági és Szociális Tanácstól, annak elnökétől, Demján Sándortól kapott információink szerint a Lisszaboni Stratégia félidős értékelése és újra indítása a meghatározó napirend, a megállapításokkal az Európai Unió állam- és kormányfőinek 2006 tavaszi csúcsértekezletét akarják segíteni.
Az Európa Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tanácsadó testületként számos alkalommal foglalkozott a Lisszaboni Stratégia végrehajtásának előkészítésével, nyomon követésével. A szükséges korrekciókkal és újra gondolással kapcsolatos munkákkal, véleményekkel és állásfoglalással segítette az Európai Unió döntéshozatali szerveinek munkáját. A Lisszaboni Stratégia végrehajtásával kapcsolatosan felmerült nehézségek, az újrafogalmazás és a cselekvési terv módosítása, a nemzeti, gazdasági és szociális tanácsok közös jelentése egyaránt azt a célt szolgálja, hogy Európában a gazdasági fejlődés, a foglalkoztatáson és a tudásalapú társadalom megvalósításán keresztül érje el, illetve szárnyalja túl a fejlett régiók fejlődési ütemét. A civil szervezeteknek kiemelt szerep jut a Lisszaboni Stratégia megismertetése, elfogadása, megvalósítása során, ennek megfelelően szükséges a tájékoztatás, felmerülő kérdések, dilemmák megvitatása és a javaslatok megtétele. A Lisszaboni Stratégia sokféle vitát gerjesztett, sokan elhibázottnak és végrehajthatatlannak tekintik az eredeti elképzeléseket, ezért került sor a módosításokra, és a folyamatos monitorozásra.
A Gazdasági és Szociális Tanács - mely a múlt héten a konferencia előkészületeiről is tájékoztatta a közvéleményt - elsősorban a nemzeti fejlesztéspolitikai koncepcióról és az országos területfejlesztési tervről elfogadott állásfoglalásával segítette a magyar gazdasági - társadalmi fejlesztés távlati koncepciójának kialakítását, amelynek illeszkednie kell az Európai Unió célkitűzéseihez. A március 9-i budapesti tanácskozás célja az álláspontok széleskörű ismertetése, ütköztetése és egy közös üzenet megfogalmazása. A konferencia előadói nagy tiszteletnek örvendő, tapasztalt, neves külföldi és hazai szakemberek, uniós tisztségviselők, a civil társadalom képviselői, akik kiemelkedő jelentőségű rendezvénnyé teszik ezt a Magyarország számára is rendkívül fontos tanácskozást.
A konferencia házigazdáitól megtudtuk: a sorra kerülő műhelyvita alkalmat ad arra, hogy megismerhető legyen a társadalmi szerződésen alapuló sikeres ír, finn, spanyol modell mellett például a dánok, szlovének gyakorlata is. A magyar elképzeléseket, törekvéseket ismertető bevezető előadást követően mód nyílik annak megvitatására, hogy miként lehetséges a magyarországi társadalmi szerződés létrehozása, a tapasztalatok felhasználása.
