Az Európai Tanácsnak benyújtott és ma elfogadott közleményben a Bizottság meghatározta az ETI létrehozására vonatkozó - és eredetileg 2005-ben, a növekedést és a munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálata során megfogalmazott - javaslat fő pontjait, amely javaslatot most az állam- és kormányfők vizsgálnak meg. A Bizottság munkájának alapjául egy több mint 700 észrevétel mellett zajló széleskörű nyilvános konzultáció eredményei szolgáltak.
"A kiválósághoz igazodási pontokra van szükség: ezért Európának stabil Európai Technológiai Intézetre van szüksége, amely összefogja a legnagyszerűbb elméket és vállalatokat, és Európa-szerte hirdeti az eredményeket." - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. "Az ETI laza szerkezetű és rugalmas szervezet lesz." - hangsúlyozta Barroso elnök. "Az intézet diplomások és doktoranduszok számára nyújtana képzést, kutatásoknak adna otthont, emellett pedig a stratégiai, a tudományos és az innováció-menedzsment terén az innováció tevékeny fóruma is lenne."
"Ha Európa meg akarja őrizni versenyképességét, akkor szorosabbra kell fűznünk az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolat szálait." - mondta Ján Figel, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvűségért felelős biztosa. "Mindannyian tudjuk, hogy Európában ez a kapcsolat nem optimális. Európa rendszeresen alulteljesít abban, hogy a kutatás-fejlesztés terén elért eredményeket a kereskedelmi lehetőségekben, innovációkban illetve munkahelyteremtésben kamatoztassa.
Az ETI szerkezete két szintből áll: egy irányító testület, amelyet egy kis létszámú adminisztratív csoport támogat (ez lesz az ETI központi egysége); illetve egész Európát képviselő tudásalapú közösségek csoportja, amelyek a tudományágak közötti stratégiai területeken fejtik ki tevékenységüket. Az ETI-t várhatóan több forrásból - EU, a tagállamok és az üzleti világ - finanszírozzák.
#page#
Az ETI célja, hogy összegyűjtse a világ legkiválóbb és legtehetségesebb hallgatóit, kutatóit és szakembereit, akik a vezető vállalatokkal közösen vesznek részt a tudás és a kutatások fejlesztésében és kiaknázásában, s ezáltal hozzájárulnak a kutatással és innováció-menedzsmenttel kapcsolatos általános készségek tökéletesedéséhez. Az egyetemekről, kutatóközpontokból és vállalatoktól érkező munkacsoportok befogadásával az intézet helyzeti előnybe kerül a hagyományosan szervezett egyetemekkel vagy hálózatokkal szemben. Emellett az új ETI modell reform szempontjából is ösztönzőleg hat, hiszen a már meglévő intézményekben változásokat indíthat el.
Az ETI ilyen jellegű szerveződése a magántőke számára is vonzó célpont lehet. Következésképpen az ETI azáltal, hogy kapcsolatot teremt az oktatás és a kutatás között, új integrált partnerséget kínál a magánszektor számára, új lehetőségeket nyit meg a kutatás üzleti alapokra helyezése terén, és szorosabbra fűzi a magán és az állami szféra közötti szálakat.
A széleskörű nyilvános konzultáció, és a megkérdezett szakemberektől beérkezett 700-nál is több észrevétel, valamint a számtalan állásfoglalás megvizsgálása után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EU-nak jobban kell összpontosítania a kutatás és a felsőoktatás humán, pénzügyi és fizikai erőforrásaira. Ez nem egy meghatározott helyen működő új egyetem felállítását, hanem egy több helyszínen működő jogi személy létrehozását jelenti, amely különböző stratégiai fontosságú területeken Európa-szerte összefogja a legkiemelkedőbb műhelyeket és egyetemi karokat.
A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot arra, hogy vizsgálja meg az általa ma közzétett közlemény tartalmát, és ismerje el e kezdeményezés jelentőségét. A Bizottság 2006 végéig hivatalos javaslatot terjeszt elő.
