Hétfő este a parlamenti képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a múlt pénteken beterjesztett jogszabályt. A kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az LMP nemmel szavazott, a szocialista politikusok pedig a javaslat vitája során kivonultak az ülésteremből, és a voksolástól is távol maradtak.
Az indítvány megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét, valamint az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak esetében megteremti az állami rendszerbe történő visszalépés utólagos lehetőségét. A törvény - amelynek sürgős kihirdetését kérték a képviselők - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre 2011. december 31-ig ad lehetőséget.
A kormány visszaadja
"A szocialista kormány a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság bevezetésével tizenhárom évvel ezelőtt elvette az emberektől a pénzük feletti rendelkezés jogát" - mondta Selmeczi Gabriella az Országgyűlésben. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerint most visszaadják ezt a szabadságot, mert senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét a "nyugdíjtőzsdén" kockáztassa. A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában a fideszes politikus előterjesztőként arról beszélt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.
"Nem úszták meg a válságot"
Elmondta, hogy az elmúlt napokban mintegy ezerötszázan küldték el neki egyenlegértesítőjüket, amelyek azt mutatják: az utóbbi két évben alig volt olyan pénztártag, aki "megúszta" a válságot, azaz befektetése elérte az állampapírok hozamát. Ezzel szemben volt olyan, aki az éves befizetésének kétszeresét bukta el - közölte. A javaslat elfogadása után már senki sem lesz kötelezhető arra, hogy a "pénzét feltegye a nyugdíjtőzsdére", a jövő év végéig bárki kezdeményezheti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését - ismertette Selmeczi Gabriella, hozzáfűzve, hogy a pályakezdők számára sem lesz kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság.
A miniszterelnöki megbízott arról is beszélt, hogy akik az elmúlt években a vegyes rendszerből mentek nyugdíjba, azaz az állami és a magánnyugdíj-rendszernek is a tagjai voltak, "szinte kivétel nélkül nagyon rosszul jártak", hiszen úgy veszítették el állami nyugdíjuk 25 százalékát, hogy semmit sem várhatnak cserébe. Ha azonban most úgy döntenek, hogy visszalépnek a társadalombiztosítási rendszerbe, megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát - mondta a fideszes politikus.
"Busás költségek"
Selmeczi szerint a szocialista kormány 1997-ben busás, közel ötszázalékos működési költséget és további 0,8 százalékos vagyonkezelői díjat garantált a pénztáraknak. Selmeczi Gabriella rámutatott, hogy ez évente mintegy negyvenmilliárd forint, amit - akár nyereségesen, akár veszteségesen gazdálkodnak - "mindenképpen kivesznek a pénztártagok zsebéből". Ez a magánnyugdíjpénztáraknak jó üzlet - mondta a fideszes politikus, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint az MSZP ezúttal sem az állampolgárok, hanem a pénztárak érdekeit képviseli.
A kormány "lenullázna"
Az MSZP szerint a Fidesz le akarja nullázni a magánnyugdíjpénztárakat. Az ellenzéki párt képviselője, Burány Sándor a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló fideszes
javaslat hétfői vitájában azt mondta, hogy a Fidesz látszólag a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentje ellen visel hadat, de valójában hárommillió ember pénzére fáj a foga, ami legalább 2.700 milliárd forint. A szocialisták szerint azt már többször meg lehetett tapasztalni, milyen biztonságban van a nyugdíjasok pénze Fidesz-kormány alatt. Burány Sándor példaként azt mondta, hogy 1998-ban egyebek mellett azzal kezdték a kormányzást, hogy megrövidítették a nyugdíjasokat, néhány napja pedig átírták a nyugdíjkorrekció szabályait, és néhány ezer forinttal idén is megrövidítették a nyugdíjasokat.
"Az az állítás, hogy a Fidesz vezette kormányban biztonságban van a nyugdíjak értéke, egész egyszerűen hazugság" - vélekedett az ellenzéki politikus. Burány Sándor úgy fogalmazott, tombol a cinizmus a Ház falai között, a cinizmus "legnagyobb magyar ellensége", Orbán Viktor miniszterelnök azonban nincs a parlamenti ülésteremben. Selmeczi jegyezte törvényjavaslat elfogadhatatlan - összegezte szavait a képviselő, aki szerint a kormányoldal egyetlen dolgot tehet vele, azt, hogy visszavonja. Gúr Nándor azt mondta, hogy a kormány négyszázmilliárd forint mínuszt csinált, ezért van szükség az elvonásokra.
Az MSZP képviselői a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat vitája közben az Országgyűlés ülésterméből ki is vonultak és tiltakozásul a zárószavazástól is távol maradtak. Tóbiás József felszólalásában azt mondta: a szocialisták nem asszisztálnak a magán-nyugdíjpénztári tagok jövőjének feléléséhez, befizetéseik "einstandolásához". Feltette a kérdést: "a kormány miért nem árulja el, hogy miképpen fizeti vissza a 14 hónapra elvont befizetéseket?"
Einstand és gengsztertempó
Az LMP szerint a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat mindössze arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormány azon indítványáról, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 hónapnyi befizetését "einstandolja".
Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka a szerint a kormány úgy venné el az emberek pénzét, hogy nem mondja meg, mi lesz annak a sorsa. Hozzátette: világos, hogy a kormány sehol sem tart az egyéni számlavezetés lehetőségének megteremtésével az állami nyugdíjrendszerben, ez "szemfényvesztés". A képviselő arról is beszélt: elvi szinten elképzelhetőnek tartja, hogy támogassanak egy, az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét megteremtő javaslatot. Mint mondta, az LMP-nek nincs álláspontja arról, hogy milyen nyugdíjrendszer a kívánatos, szerintük "rendszervitára" volna szükség, de a kormány ehelyett a pénztárak ellehetetlenítésére törekszik. "Gengsztertempó" - minősítette a kormánypártok magatartását Scheiring, indoklásul hozzáfűzve, hogy a kormány igazságtalan adóreformja lyukat üt a költségvetésén, ennek betömésére "einstandolják" a pénztártagok megtakarítását, majd kijelentik, hogy megvédik az emberek befizetéseit.
"Zsebre tették"
"Magasabb járandóságra számíthatnak jövőre az állami nyugdíjrendszerből nyugdíjba vonulók, mint azok, akik korábban magánnyugdíj-pénztári tagok voltak." - mondta Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka hétfőn, a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló összevont általános és részletes parlamenti vitában. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy a magánnyugdíjpénztárak megítélésénél elsősorban a leendő nyugdíj nagyságát kell szem előtt tartani és nem azt a "virtuális" összeget, amely a pénztártagok számláján felhalmozódott. A magánnyugdíjpénztárak ellen szólva kiemelte továbbá, hogy a pénztártagoknak az elmúlt években azért kellett magasabb adót fizetniük, hogy azt az intézmények menedzsmentje zsebre tehesse. Rogán szerint a Selmeczi Gabriella által benyújtott javaslat lényege az, hogy az emberek visszaszerezzék a magánnyugdíj-pénztári tagságról való választás szabadságát.
A nyugdíjrendszer stabilitása "önérték"
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa közleményében délután azt írta, hogy "a jelenlegi hárompilléres nyugdíjrendszer elősegíti a kockázatok megosztását, összességében biztonságosabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményez. A költségvetés folyó finanszírozásának problémáit még átmenetileg sem szabad a nyugdíj-megtakarítások terhére orvosolni."
A pénzügyi intézményrendszer stabilitása alapvető feltétele a kiszámítható gazdasági környezetnek és meghatározó fontosságú a monetáris politika számára.
A három pilléren alapuló nyugdíjrendszer megteremtése a rendszerváltás utáni közpénzügyi politika egyik legnagyobb hatású, előremutató, a társadalom öngondoskodását, az egyén önálló felelősségvállalását erősítő lépése volt. A járulékalapú állami és a tőkefedezeti elven működő magánpénztári nyugdíjrendszer kiegészítik egymást, segítik a kockázatok megosztását, együttesen stabilabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményeznek.
Ön egyetért a kormány adóterveivel?