Az egyetemek nemzetköziesedését sokáig a hallgatói mobilitással azonosították. Bár a mobilitás valóban fontos része a nemzetköziesedés folyamatának, nem érinti, nem érintheti az összes hallgatót. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az otthon maradó diákokat is felvértezzük azokkal a nemzetközi ismeretekkel és interkulturális készségekkel, amelyekre a globális munkaerőpiacon szükségük lesz? Mitől válik a campus ténylegesen nemzetközivé? Milyen előnyöket jelenthet ez az intézmények környezete számára? A 2004. június 21-22-én Budapesten megrendezendő konferencia ezekre és más hasonló kérdésekre keresi a választ.

Az Academic Cooperation Association (ACA) olyan, elsősorban európai szervezetek szövetsége, amelyek az oktatás terén megvalósuló nemzetközi együttműködéseket támogatják. Tagjai közé tartozik például a British Council vagy a német DAAD. Magyarországot a nemzeti és európai pályázati és képzési programokat koordináló Tempus Közalapítvány képviseli a szervezetben. Számos más tevékenység mellett az ACA rendszeresen szervez nemzetközi konferenciákat az európai és nemzetközi felsőoktatási együttműködésekkel kapcsolatos témákról.

A budapesti ACA konferencia témája a nemzetközi campus. A rendezvény helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia és a Central European University (CEU) épülete. A szervezésben partnerintézményként részt vesz a Tempus Közalapítványon kívül az amerikai Institute of International Education (IIE) Budapesten működő európai irodája, a CEU és a német Stifterverband für die Deutsche Wissenschaft.
A rendezvény résztvevői döntéshozók, felsőoktatási intézmények vezetői, oktatói, nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársai, illetve nemzetközi szervezetek képviselői, mintegy kétszázan érkeznek a világ minden tájáról.
Az eseménynek különös aktualitást ad Magyarország és a többi tagjelölt ország csatlakozása, ez lesz az első ACA konferencia az immár kibővült Európai Unióban.
A témák között szerepel többek között a nemzetközi irodák szerepe a nemzetközi campus-ok létrehozásában, a nyelvek és az interkulturális tanulás, a hallgatói igények, illetve a vállalati szféra és a nemzetközi munkaerőpiac elvárásai az egyetemek nemzetköziesedésével szemben, számos konkrét példa és esettanulmány bemutatásával.
A nemzetközi campus gyakorlati megvalósítása a magyar intézmények számára is kulcsfontosságú a nemzetközi kapcsolatok fenntartása és fejlesztése érdekében. A minden bizonnyal még intenzívebbé váló hallgatói és oktatói cserék kiegyensúlyozott lebonyolításához szükség van a megfelelő háttérre, ami egyben jelentősen hozzájárulhat a magyar felsőoktatás európai pozíciójának erősítéséhez, versenyhelyzetének javításához. Bár már számos ilyen kezdeményezés indult Magyarországon is, elengedhetetlen a további fejlesztés minden magyar felsőoktatási intézmény számára.