Kik azok a „szörnyű” brüsszeli bürokraták?

Gyurcsány, migránsok, Soros, Juncker fideszes szitokszavak után jelenleg a brüsszeli bürokraták lettek a kormánypártiak kedvenc utálni valói. Most ők jelenítik meg a legfontosabb ellenséget a fideszes szavazók számára. Minden rossz miattuk történik. De kik azok a brüsszeli bürokraták, és vajon mi a baj velük?

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az ötödik Orbán-kormány kommunikációs auftaktját, kezdő felütését természetesen maga a miniszterelnök adta meg május 16-án, eskütételét követő beszédében.

Mondjuk ki világosan: Brüsszel és Soros György is a mi bukásunkra játszott. Azzal revolvereztek minket, amivel csak tudtak.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón a minimumadó kapcsán gyakorlatilag már-már lehülyézte a brüsszeli döntéshozókat.
Hiányzik Brüsszelből a józan észre és az értelmes vitákra való nyitottság.
A fideszes vezetők úgymond a brüsszeli bürokraták „életidegen” gondolkodásával, döntéseivel indokolják, hogy miért vétóznak meg különböző előterjesztéseket. Kirill moszkvai pátriárka elleni szankciók elutasítását, a globális minimumadót, vagy a teljes kőolajembargót, illetve különböző kérdésekben is folyamatosan belengetik a vétót.

„Brüsszel diktatúrája" érvényesül? (MTI: Fotó)

A brüsszeli „boszorkánykonyha” központja az Európai Bizottság, amely az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve. Elnöke, Ursula von der Leyen, aki május 9-én váratlanul Budapestre utazott, hogy találkozzon Orbán Viktorral, közvetlenül a 6. szankciós csomagról szóló döntés előtt, amiben megtiltották volna az orosz kőolaj importját az Európai Unióba és emiatt Magyarország vétóval fenyegetőzött. Végül olyan kompromisszum született, hogy csövön jöhet az orosz nyersanyag, így gyakorlatilag Magyarországot semennyire nem érinti ez a szankció.

A Bizottságnak annyi tagja van, ahány tagországa az Európai Uniónak. Minden tagállam egy biztost küld a testületbe. Minden biztosnak van egy különálló szakterülete, ahol ő a felelős az uniós politikáért. Jelenleg Magyarország Várhelyi Olivért delegálta, aki az unió szomszédság- és bővítéspolitikájáért felelős.

A Bizottság munkáját egy 23 000 fős adminisztratív csapat segíti és itt a lényeg, mert gyakorlatilag ezek az emberek végzik el azokat a munkákat, tanulmányokat, elemzéseket, javaslatokat, amelyek aztán a politikusok elé kerülnek. Ebbe a társaságba bekerülni kutyanehéz, akár csak titkárnőként. Minden állást kizárólag pályázat útján lehet elnyerni és az unió összes országából lehet jelentkezni. Nagyon fontos, hogy a pályázatok elbírálása anonim módon történik, nehogy bármelyik nemzet tagjai előnybe kerüljenek. Így azt sem lehet tudni, hogy a 23 000 főből, hány magyar. Kizárólag a felkészültség és a szaktudás számít. Egy-egy állásra rendszerint több százan jelentkeznek, a jó fizetés és a magas presztízs miatt. Vannak, akik évek óta várják, több tucat pályázat beadását követően is, hogy esetleg bekerülhessenek az unió szellemi központjába.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy itt Európa legokosabb szakemberei dolgoznak, ahová egyáltalán nem biztos, hogy felvennék a magyar, vagy más kormányok tagjait felkészültségük, tudásuk alapján. A brüsszeli bürokratákat tehát lenézni egyrészt nagy bátorság, másrészt előfordulhat, hogy magyar szakemberek is állnak egy-egy javaslat előkészítése mögött, vagyis nyugodtan lehetséges, hogy magunkat is szapuljuk egy ilyen általánosításkor, hogy brüsszeli bürokraták. Mindezt nyilván a fideszes vezetők is tudják, ezért a brüsszeli szidalmakra inkább úgy kell tekinteni, mint egy újabb ellenségkép gyártásra, amelynek segítségével aztán akár népszavazásokat lehet tartani.

Történt már ilyen 2016-ban a migránsok befogadása ügyében, amikor hatalmas pofont sikerült adni a semminek, de legalább jó drágán. A népszavazás érvénytelen volt, mivel a szavazásra jogosultak kevesebb mint a fele adott le érvényes szavazatot. Az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka viszont nemmel válaszolt a feltett kérdésre, így azért hivatkozni aztán lehetett erre.

A kérdést csak azért idézzük itt vissza, mert akkora volt a jelentősége, hogy valószínűleg már senki nem emlékszik rá, még azok sem, akik anno nagyot ikszeltek.

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A kötelező betelepítés elve azóta elbukott, nemcsak a magyarok ellenállása miatt, hanem, mert az idő túllépett a problémán. A pandémiához, az ukrajnai háborúhoz képest néhány ezer, vagy akár több ezer migráns ügye teljesen érdektelenné vált.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo