A gyermekes családok 23 százaléka tervezte meg, hogy a visszatérített szja-t mire fogja költeni; a legtöbben a lakás felújítását, a meglévő hitelek törlesztését vagy a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokat, nyelvtanulás, egyetemi költségek jelölték meg célként, befektetésre csak alig 4 százalékuk fordítaná az összeget - tájékoztatta az Erste Bank december végén ügyfelei körében végzett felmérése eredményéről az MTI-t.
A megkérdezettek 34 százaléka akkor dönt csak, ha a számláján van az összeg, 25 százalék válaszolta azt, hogy részben tudja mire fogja költeni a pénzt, 10 százalék pedig inkább az aktuális kiadásokra fordítja majd az összeget és nem készít terveket.
A válaszadók 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem fog részesülni az adókedvezményből, aminek az oka az év közben érvényesíthető magasabb adókedvezmény is. A három vagy több gyermekesek esetében a bruttó átlagkeresetnél markánsan nagyobb jövedelem szükséges ahhoz, hogy egyáltalán befizetendő közteher keletkezzen, így most visszajárjon valamennyi a befizetett szja-ból.
Az szja-visszatérítés minden forintjának a helyét hajlamosabbak azok előre megkeresni, akiknek valamivel alacsonyabb összeg érkezik rendszeres jóváírásként a számlájukra, míg a nagyobb havi rendszeres jövedelemmel rendelkezők inkább csak a pénz egy részéről találták ki, mire fordítják.
Előre terveznek, akik tudnak spórolni
A tervezés kérdésében választóvonalat a havi rendszeres megtakarítás megléte jelenti: azok, akik rendszeresen tesznek félre, nagyobb arányban (26 százalék) hajlamosabbak pontosan előre kitalálni, mit kezdenek majd a számlájukra érkező összeggel.
A gyermekekkel kapcsolatos kiadások finanszírozása az szja-visszatérítésből jellemzőbb az alacsonyabb és a közepes havi rendszeres keresettel rendelkező ügyfeleknél, míg azok, akiknek havonta általában több pénz érkezik a számlájára, hajlamosabbak voltak a lakás felújítását, a meglévő hitelek törlesztését, vagy éppen az új kölcsön felvételéhez szükséges önerő megteremtését megjelölni célként.
Az egyszeri állami juttatást a válaszadók alig 4 százaléka fektetné be - a többségük leginkább állampapírba.
(MTI)
