Magyarországon a legalább hat hónapos korú krónikus betegeknek, a terhes nőknek, valamint az egészségügyi dolgozóknak ajánlott a H1N1 vírus elleni védőoltás beadása. Krónikus betegségnek minősülnek az idült légúti betegségek, a krónikus szív- és érrendszeri betegségek és a veleszületett vagy szerzett immunhiány.
A rizikócsoportok kialakítására azért van szükség, mert az unió egészségbiztonsági bizottsága, illetve a korai figyelmeztető és gyorsreagálású hatóságok (HSC/EWRS) szerint a rendelkezésre álló oltóanyag kezdetben a teljes lakosság beoltására valószínűleg nem lesz elegendő.
A krónikus beteg közül elsőként azokat oltják be, akiknek a legsúlyosabbak a tünetei. Ezt követően a rizikócsoportok tagjait oltják be, majd a lakosság beoltása mindaddig folytatódik, amíg az egyes országok nem teljesítik saját oltási tervüket.
A tagállamok szakemberei által elfogadott nyilatkozat ezen az oldalon érhető el. A H1N1 jelű vírus elleni védekezésről bővebben az Európai Bizottság közegészségüggyel foglalkozó oldalán található bővebb információ.
Ki kaphat először oltást H1N1 ellen?
Az unió tagállamainak szakemberei által kedden (2009. augusztus 25.) elfogadott közös uniós nyilatkozat értelmében minden tagországnak joga van arra, hogy maga határozza meg a H1N1 jelű vírus elleni védekezési stratégiáját, illetve nevezze meg a lakosság olyan csoportjait (rizikócsoportokat), akiknek ajánlott a nemrég kifejlesztett védőoltás beadása.
Véleményvezér
A magyar vállalkozók által fizetett áramár a negyedik helyen Európában
A magyar vállalkozók horroráron kapják az áramot.
Az orosz felszabadító erők nyomában teljes pusztulás, kihalt települések
Halott vidék a felszabadító orosz seregek mögött.
Magyarországon emelkedtek a legnagyobbat az ipari termelői árak, miközben a kormány szerint mi kapjuk a legolcsóbban az energiát az oroszoktól
Sok az ellentmondás a kormány által mondottakban.
Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás
A magyarok szerint mi kamuzunk a legtöbbet Európában.
