Gyakran olvashatunk a sajtóhírekben az alacsony születésszámokról, illetve a társadalom elöregedéséről. Most felkutattuk a legfrissebb elérhető adatokat, hogy tisztán lássunk a magyar demográfiai helyzetet illetően. A népesedési folyamatok alapján pedig a nyugdíjrendszer későbbi nehézségeire is következtethetünk.

Tényleg elérhetetlen a 2 feletti termékenységi ráta?

Elsőként érdemes megvizsgálnunk a születési ráta (szakszerűbben fogalmazva a teljes termékenységi ráta) alakulását. Ez a mutató azt méri, hogy egy nőnek átlagosan hány gyermeke születne élete során, ha az adott évi állapot hosszú távon állandósulna. A demográfusok álláspontja szerint a népességszám tartós fennmaradásához arra van szükség, hogy az adott országban 2,1 környékén stabilizálódjon a teljes termékenységi arányszám. Ennél alacsonyabb érték esetén a népesség jó eséllyel fogyatkozik.

Ehhez képest a legfrissebb elérhető összehasonlítás alapján azt látjuk, hogy az Európai Unió tagállamai közül 2022-ben sehol nem sikerült a 2-es születési ráta elérése. Magyarország az előkelő 6. helyezést szerezte meg a maga 1,56-os értékével, míg Franciaország büszkélkedhet a legmagasabb születési rátával (1,79).

Mivel a 2022-es állapot csak egy pillanatképet mutat, érdemes azt is megnéznünk, hogy két évtized alatt milyen irányba változott az egyes országok születési rátája. Magyarország ebben is jól teljesített, 2001-től 2022-ig 0,25 pontot nőtt a gyermekvállalási kedvet jelző adat értéke.