A biztosítótársaság stabilitási indexe azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra. Érdemes figyelembe venni, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne.
Míg 2014 novemberében 60, egy évvel később 61, tavalyelőtt 64, 2017-ben pedig már 69 pontot ért el a munkavállalói bizalmi index értéke, emellett azt is fontos kiemelni, hogy a több mint három éve indult kutatás során az index most vette fel a második legmagasabb értékét.
„Figyelembe véve az elmúlt három évet, valamint a megelőző negyedéveket, folyamatosan növekvő optimizmust tapasztalunk a magyar munkavállalók részéről a jelenlegi munkahelyük iránt érzett stabilitás kapcsán” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója hozzátette: a legtöbb hazai munkavállaló jelenleg úgy érzi, hogy ha el is veszítené a munkáját, akkor is viszonylag könnyen találna magának új állást, ami egyébként egy csökkenő munkavállalói motivációt is eredményez.
Budapesten biztosabbak az állások
Ami a karrierhez kapcsolódó jövőképet illeti, érdekesnek mondható, hogy a munkavállalók 73%-a (férfiak 75%-a, a nők 72%-a) érzi úgy, hogy több mint 5 évig megmarad a munkahelye. Azon munkavállalók közül, akik ennél rövidebb időre látják biztosnak a munkahelyüket, 42%-uk úgy érzékeli, hogy az egész cégben nincs elég megrendelés, 35% szerint hosszabb ideje folyamatosan zsugorodnak és csökken a munkatársak létszáma, 34% úgy véli, hogy az őt alkalmazó cég meg fog szűnni, 24%-uk pedig azt is állította, hogy a cég be fog olvadni egy másik vállalatba.
Általánosságban elmondható, hogy iskolai végzettséget tekintve továbbra is a diplomások és az érettségivel rendelkezők alkotják a legbizakodóbb csoportot 70 és 72 ponttal, utánuk 68 ponttal következnek a legfeljebb 8 osztályt végzettek, a sort pedig 65 ponttal zárják a szakmunkás papírral rendelkezők.
A lakóhely szerinti bontásban az átlagosnál nagyobb eltérés figyelhető meg a településméretek között: a budapestiek körében 73, a városban élőknél 69, míg a falvakban élőknél 65 pontot mértek. Érdemes kiemelni, hogy a fővárosban élőknél most regisztrálták a legmagasabb értéket, ami 2016 és 2015 novemberéhez képest 6 és 9, míg 2014 hasonló időszakához képest 13 pontos növekedést jelent.