2003-tól az ilyen dokumentációs követelményekkel rendelkező országokhoz csatlakozott Magyarország is. A dokumentáció elkészítési határidejének lejárta után az adóhatóság ellenőrzés céljából bekérheti a transzferár dokumentációt, ekkor az adózónak azt 3 munkanapon belül be kell mutatnia. Ha ennek nem tud eleget tenni, az APEH dokumentációs kötelezettség elmulasztásáért 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adott társaságot. Fontos megjegyezni, hogy az APEH mulasztási bírság kiszabására vonatkozó korábbi gyakorlatából és egyéb jogszabály értelmezésekből nem egyértelmű, hogy a mulasztási bírság szerződésenként szabható-e ki.

A transzferár dokumentációt szerződésenként kell elkészíteni, speciális esetekben azonban lehetőség van a szerződések összevont kezelésére. Ilyenkor több szerződésre egy dokumentáció készítése elegendő. Az adóhatóság azonban a dokumentációs követelmény elmulasztása miatt kiszabandó bírság megállapításakor nem köteles figyelembe venni a lehetséges összevonásokat. Így előfordulhat, hogy bár több szerződéshez egy dokumentáció készíthető, a dokumentáció hiánya több szerződéshez kapcsolódó mulasztási bírság kiszabásához vezethet.

Azokra a szerződésekre, amelyek ügyletértéke nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, elegendő egyszerűsített dokumentációt készíteni. Arra azonban tekintettel kell lenni, hogy az 50 millió Ft nem éves korlátot jelent, hanem aggregáltan értendő a szerződés teljes időtartamára. A korlát vizsgálatakor az esetleges összevonásokat is figyelembe kell venni.

A transzferár dokumentáció elkészítésekor a szokásos piaci ár mértékét egy transzferár képzési módszer segítségével kell meghatározni. A jogszabályok előnyben részesítenek egyes módszereket, azonban jellemzően éppen ezeket nem lehet definíció szerint használni. Ilyenkor vagy egyedi módszerek használatára lehet szükség, vagy a nevesített módszerek kisebb módosítására. A módszerek használatához általában egy ún. szokásos piaci haszonkulcs szükséges, amelynek alkalmazását adott esetben szintén indokolni kell. A haszonkulcs figyelembe vétele biztosítja, hogy az adózó nyereséggel folytatja a cégcsoporton belüli tevékenységét. A haszonkulcs tekintetében az adózók gyakran alkalmazzák azt a hibás megközelítést, hogy elegendő egy informálisan ismert haszonkulcsra hivatkozni. A piaci ár meghatározásánál az adózó kizárólag a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat veheti figyelembe. Ez a felsorolás azonban nem ad lehetőséget "titkos összehasonlító" adatok alkalmazására, azaz pontosan meg kell jelölni a dokumentációban feltüntetett adatok hivatkozását olyan formában, hogy az bármikor ellenőrizhető legyen. Bár jelenleg erre nincs magyar gyakorlat, természetesen az adóhatóság sem használhat titkos összehasonlító adatokat, vagyis saját rendszeréből nem emelhet ki olyan adatokat, amelyeket nem tud teljes körűen bemutatni. A titkos összehasonlító adatok alkalmazása egyébként más, ezen a területen jelentős tapasztalattal rendelkező országokban sem elfogadott. A megfelelő adatok korlátozott hozzáférhetőségére a nyilvános adatbázisok alkalmazása kínálhat megoldást. A rendelet is nevesíti a nyilvános adatbázisokat, mint elfogadott adatforrásokat. Abban az esetben, ha az adatbázis kiválasztása gondosan történik, az abban foglalt információk feldolgozása is megfelelő és elégséges lesz.

Bár a kapcsolt ügyletek számbavétele során a termékértékesítések, a "hagyományos" szolgáltatásnyújtások általában nem kerülik el a vállalkozások figyelmét, mégis vannak olyan speciális területek, amelyekről gyakran elfeledkeznek (pl. egyszeri, kis értékű ügyletek, kölcsön), illetve nem is feltételezik, hogy ezek esetében is fennáll a dokumentációs kötelezettség (pl. költségátterhelés, ingyenesen nyújtott szolgáltatások). Egyes tranzakciók esetében egyedi mérlegelés szükséges annak eldöntésére, hogy történt-e egyáltalán szolgáltatásnyújtás. Ilyen kérdéseket vethetnek fel az alábbi példák:

- Holding-konszolidálás vagy a tulajdonosok számára készített jelentések során a holding-vállalatnál felmerült költségek leányvállalatokra való továbbterhelése nem indokolható. Ezek a költségek ugyanis nem az egyes vállalatok, hanem a tulajdonosok érdekében merültek fel.

- Gyakran előfordul, hogy egy vállalatcsoport tagja, - pusztán azért, mert egy ismert vállalatcsoporthoz tartozik, - kedvezőbb feltételekkel (pl. alacsonyabb kamatra) kap hitelt. Nem elegáns és főleg transzferár szempontból nem is indokolt, ha az így elért hasznot a tulajdonos vagy más központi csoporttag "lefölözi".

A transzferár dokumentációk elkészítésekor felmerülő jellemző hibás gyakorlat, hogy a magyar társaságok gyakran feltétel nélkül bíznak a külföldi, központilag elkészített dokumentációban. Még rosszabb esetben előfordul, hogy a központi dokumentációt soha nem látták. Fontos kihangsúlyozni, hogy az egységes OECD alapelvek ellenére az egyes országok belső szabályai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. Mivel az adóhatóság valószínűleg nem szívesen vesz át tanulmányozásra angolul vagy németül elkészített dokumentumot, ezen külföldi dokumentációk esetleges szakszerűtlen fordítása szintén komoly fejfájást okozhat.

Gémesi Péter a Deloitte transzferár csapatának vezetője elmondta: "A külföldi adóhatóságok évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek adóvonatkozásainak vizsgálatára. Tapasztalataink szerint az APEH is egyre több erőforrással támogatja ezt a területet. Olyan esetről is tudomásunk van, amikor az APEH felvette a kapcsolatot az adott ügyben érintett külföldi adóhatósággal is, és kért adatot a piaci ár meghatározására."

Csakúgy mint az adóügyek más területén, a kapcsolódó kockázatok minimalizálásának eszköze a feltételes adómegállapítás lehet. Fontos megjegyezni, hogy nem lehet a Pénzügyminisztériumhoz (PM) feltételes adómegállapítási kérelemmel fordulni a teljes transzferár dokumentációra vonatkozóan, azonban annak adózási szempontból lényeges részeire, azaz a piaci ár mértékére, valamint a piaci ár megállapításához felhasználandó módszerre vonatkozóan igen. Az ilyen kérelemre kiadott pozitív PM határozat sem semlegesíti azonban nemzetközi ügylet esetén a gazdasági kettős adózás kockázatát. Nemzetközi kapcsolt ügyletek esetén előfordulhat, hogy az érintett adóhatóságok másként ítélik meg a piaci ár mértékét, így ugyanazt a jövedelmet kétszer adóztatják. Bár az egyezmények általában célként tűzik ki az ilyen kettős adóztatás elkerülését, a kötelező előírás csak azt szabályozza, hogy az érintetteknek megegyezésre kell törekedniük. Európai Uniós szinten is megfogalmazódott az adóhatóságok együttműködésének kialakításáról szóló igény, de kötelező erejű szabályozás az évek óta tartó egyeztetés ellenére sem lépett hatályba. Nemzetközi kapcsolt ügyletek esetében a vámhatóság is bekapcsolódhat a piaci ár megállapításába, azonban az EU csatlakozás óta ez már csak az Unión kívüli országokkal való kereskedelem során jelent kockázati tényezőt.

"Végezetül érdemes megjegyezni, hogy bár a dokumentációs kötelezettségek teljesítése többlet terhet jelent, ezekből előnyöket is lehet kovácsolni. A csoporton belüli árazás átgondolásával és megfelelő kialakításával például csoportszintű adóoptimalizálás is elérhető. A transzferár dokumentáció követelmények szerinti elkészítése pedig lépéselőnyhöz juttatja az adózót, hiszen a dokumentáció átadásával az árak piaci mértékének bizonyítási terhe átkerül az adóhatósághoz", - tette hozzá Gémesi.

Értelmező

A transzferár szabályok a cégcsoporton belül bonyolított ügyletek, azaz a kapcsolt ügyletek árazásával foglalkoznak. A 2005-ben kezdődő adóévtől transzferár dokumentációt kell készíteni minden olyan kapcsolt vállalkozással kötött szerződésre, amely alapján az adott évben teljesítés történt. Fontos megjegyezni, hogy a szóbeli szerződés is a dokumentációs követelmény hatálya alá tartozik. A dokumentációk elkészítésének határideje megegyezik a társasági adóbevallás benyújtásának határidejével. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évben bonyolított kapcsolt ügyletekre vonatkozó dokumentációt a legtöbb vállalkozásnak (amelyek adóéve megegyezik a naptári évvel) 2006. május 31-ig kell elkészítenie, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy azokra a 2003. szeptember 1. után kötött szerződésekre, amelyek alapján 2004 során teljesítés történt, 2005. május 31. a határidő.