Az elmúlt években egyre több extrém sport jelent meg a világon. Alighogy megszokott látvánnyá váltak a szörfösök és a jetski-sek, máris újabb sport tűnt fel, a kite. Amikor pedig már ez is kezdett hétköznapivá válni, néhány fiatal újabb őrülettel, a sziklaugrással hívta fel magára a figyelmet, az utcákon is gyakran találkozhatunk deszkásokkal, bravúros biciklistákkal. Sok fórum igyekszik kiszolgálni és segíteni ezeket a fiatalokat. Országos megmozdulások, versenyek és olyan amatőr film fesztiválok épülnek köréjük, mint a Sprite Alternatív Film Találkozója, a XAFT. Tagadhatatlan, hogy ezeknek igen nagy közösség formáló hatásuk van.
"Az extrém sportok növekvő népszerűsége mögött a mai modernkor embereinek változó szükségletei és igényei húzódnak meg." - kezdi Rigó Róbert szociológus, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatója. - "A korábbi korok emberéhez képest sokkal kényelmesebb és "unalmasabb" életet élünk, legalábbis a fizikai igénybevétel oldaláról nézve. Évszázadokon át az emberek döntő többségének mindennapjai a szükséges élelmiszer megszerzésével teltek. Ma napjaink nagy részét egy irodában töltjük a számítógépnél majd órákat a kocsiban, és a televízió képernyője előtt ülünk. Természetesen a mozgás iránti igényünket a hétköznapi mozgásokkal is kielégíthetnénk, de az extrém sportok a hagyományosoknál bizonyos szempontból többet nyújtanak, melyek egyfajta kalandot, veszélyt, fizikai erőpróbát is jelentenek.
Mára - szerencsére- már nem kell szembenéznünk lovagias erőpróbákkal, sőt már a katonaság sem kötelező, így a fiatalok egyre növekvő része a kaland, az izgalom és a fizikai megmérettetés iránti igényeivel olyan extrém sportok felé fordul, mint amilyen példának okáért a bázisugrás. Ha valaki ilyen sportágat űz, az bátornak számít."
A középkorban az számított különlegesnek, aki sikeresen vívta meg a maga harcát egy-egy lovagi tornán, amelyek bizonyos értelemben ma az extrém sportoknak felelnek meg, gondoljunk csak a paintball-ra.
"Mindezen túl ezek a mozgásformák erősítik a közösséghez tartozás érzését is, legyen az egy társadalmi hierarchián belüli réteg, kortárscsoport, vagy egy ifjúsági szubkultúra.
A drágább extrém sportok szinte "elit" közösséget alkotnak, hisz ezeket csak kevesen engedhetik meg maguknak (kite, szörf, snowboard, sziklaugrás, búvárkodás). Az adrenalin így közösségformáló hatásúvá válik. A fiatalok kiszakadva a mindennapokból ilyen tevékenységeken keresztül élik át az izgalom, a kaland sőt az életveszély nyújtotta borzongást.
Az olcsóbb extrém tevékenységek - mint, amilyen például az ördögbot, vagy a gördeszka - pedig egy életformát adnak a fiataloknak, amihez lehet igazodni az öltözködéstől a zenei ízlésen át a szabadidő eltöltésének módjáig."
