Az Ecostat lakossági konjunktúra indexe 2006 első negyedévében a várakozásokkal összhangban növekedett, értéke 47,3 százalék. A bizalmi index tendenciája 2003 közepe óta emelkedik, az utóbbi három-és fél évben a legmagasabb szintet érte el.
A gazdaságelemző intézet azt is megállapítja, hogy a háztartások havi nettó jövedelme - bevallásuk szerint - 2006 első negyedévében átlagosan 159 953 forint volt. Az egy főre jutó nettó jövedelem összege meghaladta a havi 61 000 forintot, ez valamivel alacsonyabb az előző negyedévi értékénél, amelyet az év végi jutalmak és egyéb juttatások növeltek. A 2006 első negyedévi nettó jövedelem bevallott értéke 12 százalékkal magasabb, mint a KSH 2003-ra vonatkozó háztartásstatisztikai felmérésének eredménye. A lakossági jövedelmek az utóbbi két évben érezhetően emelkedtek, kisebb-nagyobb negyedévi ingadozások mellett.
Az első negyedévében háztartása anyagi helyzetét a családok 16 százaléka minősítette jónak, 54 százaléka közepesnek, 24 százalékuk rossznak. A válaszok megoszlása az elmúlt időszakban alig változott. A háztartások 22 %-a számolt be javulásról, 44 %-uk nem érzett változást pénzügyi helyzetében, a lakosság egyharmadának - saját megítélése szerint - romlottak a körülménye. A családok pénzügyi helyzetének elmúlt évi változását százas beosztású skálán mérve átlagosan 45 pont adódik, ami az elmúlt másfél év legjobb eredménye.
A válaszadók 15 százaléka tart attól, hogy a következő évben romlik háztartásának pénzügyi helyzete: közülük 5 százalék jelentős mértékű, 10 százalékuk mérsékelt visszaeséstől tart. Lényegesen többen vannak az optimistán nyilatkozók, 3 százalékuk vár jelentős mértékű, további 22 százalékuk kismértékű javulást háztartása pénzügyi viszonyaiban. Stabil anyagi körülményekre a lakosság háromtizede számít, miközben emelkedett a bizonytalanok aránya.
A hazai gazdaság elmúlt évi változásának értékelésére februárban 43 pontos átlagérték adódott, ami az elmúlt másfél év legkedvezőbb adata. Akárcsak saját helyzetük értékelésekor, az ország helyzetében tapasztalt változások megítélésében is kedvezőbb minősítést adtak a válaszadók, mint tavaly ilyenkor. A lakosság bő egynegyede érez javulást az ország helyzetében, 25 százalékuk kismértékű pozitív változásról számolt be. A háztartások 27 százaléka látja úgy, hogy nem történt említésre méltó elmozdulás gazdaságunk külső és belső feltételrendszerében, 23 százalékuk kisebb, 15 százalékuk jelentősebb negatív változásról számolt be. Az ország várható gazdasági helyzetének megítélésében is lényegesen derűlátóbbak a magyar háztartások, mint a múlt értékelésében. A lakosság egyharmada optimista, 29 százalékuk kisebb mértékű javulást prognosztizál az ország gazdasági helyzetére. Jóval kevesebben vannak a borúlátók, közülük relatíve többen számítanak a makrogazdasági viszonyok lényeges romlására.
A családok megközelítően fele (47%) állítja azt, hogy éppen csak megél jövedelméből, minimális megtakarításra 27 százalékuknak van lehetősége, jelentős megtakarítási potenciál 2 százalékukra jellemző. A háztartások 13 százaléka tartalékait éli fel, további 8 százalékuk fokozatosan eladósodik. A megtakarítási lehetőségek átlagos pontszáma 51, számottevően nem tér el a megelőző másfél év eredményétől. Az átlagos megtakarítási potenciál tartósan szűk sávban mozog, mutatója 2004 júniusa óta 48 és 52 pont között ingadozik.
