Távmunka

A 2004. április 28-án kihirdetett 2004.XXVIII. törvény - mely 2004. május 1-én lépett hatályba - módosította a foglalkoztatásról szóló egyes törvényeket. Így került módosításra a Munka Törvénykönyve is. Ennek keretében került szabályozásra a távmunkavégzés intézménye. A törvény többek között meghatározza a távmunkavégzés fogalmát, az erre vonatkozó munkaszerződés tartalmát, a munkáltató és a munkavállaló tájékoztatási kötelezettségét.

Központi egységes munkaügyi nyilvántartás

A 67/2004.(IV.15.) Kormány rendelet előírása szerint a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központ ( továbbiakban Központ) Egységes Munkaügyi Nyilvántartást működtet. Az a betéti társaság, amely munkaviszonyban munkavállalót foglalkoztat, 2004. május 1-től köteles bejelentést tenni a Munkaügyi Nyilvántartást működtető szervnek a munkaviszony létrejöttéről, valamint a munkaviszony megszűnéséről, illetőleg megszüntetéséről.

A bejelentés további tartalmi elemei:

-a munkavállalóra vonatkozó személyi adatok (név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma), TAJ-szám, állampolgárság, személyi alapbér, munkaidő hossza (teljes munkaidő, részmunkaidő) és az iskolai végzettség, szakképzettség,
-a munkaadóra vonatkozóan adószám, megnevezés, telephely címe, székhely címe.

A bejelentés az „Adatlap” kitöltésével, illetve az abban szereplő adatok közlésével történik

- a megyei (fővárosi) munkaügyi központok kirendeltségén személyesen, illetve képviselő útján, vagy
- a Központ ügyfélszolgálatánál, vagy
- a saját adataihoz történő hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, tone üzemmódú telefonon, vagy interneten keresztül, vagy
- a bejelentést tartalmazó levélnek a Központ részére postai úton (tértivevénnyel), vagy kézbesítő útján történő eljuttatásával.

Az adatlap mintát az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettség szabályozását rendező fent hivatkozott kormány rendelet tartalmazza.

Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a munkavállalót eredeti munkakörében tovább foglalkoztatják, a változást a munkaadó legkésőbb a bírósági ítélet közlését követő napon köteles bejelenteni.

Ha a munkaviszony fennállásáról hatósági határozat, bírósági ítélet, vagy a munkaadó és a munkavállaló megállapodása a munkavégzés megkezdését követően utólag rendelkezik, a munkaadó a bejelentési kötelezettségét a megállapodás megkötését, illetőleg a hatósági határozat vagy bírósági ítélet jogerőre emelkedéséről történő értesítést követő napon a munkaviszony kezdetének időpontjára visszamenőleges hatállyal köteles teljesíteni. A Nyilvántartást működtető szerv a munkaadónak visszaigazolja a bejelentési kötelezettségének teljesítését.

Az előbbiekben említett saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód úgy a munkáltatót, mint a munkavállalót megilleti. A kód öt számjegyű kombináció, amely a képzési eljárásban hozzárendelt azonosítóval együtt biztosítja, hogy a jogosultság alapján hozzáférhető adatok köre egyedi módon kapcsolódjon össze. Ez a munkaadói azonosító nem más, mint az adószám, munkavállalók esetében pedig a TAJ szám.
A kód kizárólag kérelem alapján adható ki. Az azonosító kódok képzését, és kiadására, valamint alkalmazására vonatkozó szabályokat az ugyancsak 2004. május 1-től hatályos 18/2004.(IV.25.) FMM. rendelet szabályozza. A hivatkozott rendelet melléklete tartalmazza a munkaadói és munkavállalói azonosító kód kiadása iránti kérelem mintát is, valamint a kérelem benyújtásának és az azonosító kód kiadásának, átvételének szabályait.

További módosítások munkavédelem, és munkaügyi ellenőrzés területén:

- A 2004. évi XI. törvény jelentősen módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt. A változás többek között foglalkozik :
- a megfelelőségi nyilatkozattal és a típusbizonyítvánnyal,
- a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók védelmével, (50/A§)
- a kockázatértékelés eredményeként fennálló felelősséggel,( 54.§)
- az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel történő tanácskozás szükségességével (70-71.§)
- a munkavállaló életét, testi épségét, vagy egészségét súlyosan veszélyeztető tényekkel.

Végezetül, rögzíti a távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályait.
Megjegyezzük továbbá, hogy 2004. május 1-től új tartalmú baleseti jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

- Kisebb mértékben módosult a munkaügyi ellenőrzésről rendelkező 1996. évi LXXV. törvény.
-A munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről szóló 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet módosítása szerint „ A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a munkahely zajterhelésével kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.”
-A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendeletben változtak a biztonsági követelmények, biztonsági intézkedések, és újként jelent meg az EK megfelelőség tanúsítása.

A rendelet mellékletében találhatóak a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által kiállítandó EK megfelelőségi nyilatkozat tartalmi követelményei, továbbá a megfelelőségi jelölés és feliratok, valamint az EK típusvizsgálat és EK típusvizsgálati tanúsítványra vonatkozó információk.

-A 20/2004.(IV.25.) FMM. rendelet módosította az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002.(II.7.) SZCSM. rendeletet.