Ez elsősorban a külföldön ideiglenesen dolgozó diákok, fiatalok számára jó hír. Az eljárást egy német diák indította a svéd állammal szemben, amely a diák svédországi néhány havi jövedelmének adólevonásakor nem vette figyelembe az országban hatályos kedvezményeket. A német fiatal hazájában nem végzett kereső tevékenységet, így más adóköteles bevétele nem volt, mint a svédországi fizetése. (Németországban a szülei támogatták, és állami ösztöndíjban részesült.)

A luxembourgi bíróság ítélete szerint: amennyiben egy uniós polgár otthon nem szerez jövedelmet, vagy hazáján kívül jut jövedelme nagyobb hányadához, ezen jövedelmek adóztatására nem a honi, hanem a jövedelemszerzés helyét jelentő tagállam adótörvénye a mérvadó. A finn és a francia hatóságok is a svéd kormány pozícióját próbálták erősíteni: jogi szakértőket, ügyvédeket küldtek Luxembourgba, hogy segítsenek meggyőzni az Európai Bíróságot arról: indokolatlan előnyökhöz jut az a külföldi, akinek a saját állampolgárokéval azonos adókedvezményeket nyújtanak, függetlenül az illető honi személyes és családi körülményeitől. A finn kormány képviselője arra is hivatkozott, hogy ily módon nem érvényesül a progresszív adózás elve. A luxemburgi bíróság nem tartotta megalapozottnak ezeket az érveket, és a német diák javára döntött. Az Európai Bizottság szóvivője elégedetten üdvözölte az ítéletet.