Friss zöldség és gyümölcs leggyakoribb vásárlásának helyszíne a vásárlók fele számára valamilyen hagyományos értékesítési csatorna. S a vásárlók közel fele legtöbbször hagyományos helyszínen veszi a friss húst és halat is.

Ezzel szemben a vevők kétharmada például őrölt kávét és sós rágcsálnivalót főként modern bolttípusokban (hiper- és szupermarket, diszkont és Cash&Carry) szerez be.

A magyar vásárlók átlagosan két-három boltot látogatnak rendszeresen. Egyetlen egy bolt mellett 18 százalék tart ki, négy vagy annál több üzletbe pedig 27 százalék jár. Hipermarketbe nagy bevásárlás céljából szoktak menni, hetenként átlagosan egyszer. Szupermarketet hetente kétszer keres fel a vevők többsége, hogy feltöltse készleteit. A diszkontra heti egy-két, míg hagyományos kis boltra négy látogatás jut.

Élelmiszerre, személyi higiéniai termékekre és vegyi árukra egy háztartás havonta átlag 40 000 forintot meghaladó összeget költött tavaly. Csaknem a feléből - 45 százalékból - vásároltak friss árut (hús és húskészítmény, tej és tejtermék, friss zöldség-gyümölcs, kenyér és pékáru, gyorsfagyasztott élelmiszer). Figyelemre méltó, hogy a jövedelem növekedésével nem jár együtt a friss termékekre költött összeg arányának emelkedése.    

Hogyan jellemezhetők a bolttípusok vásárlói?

A modern bolttípusok terjeszkedése következtébe a lakosság egyre nagyobb része valóban választhat, hogy hol veszi meg az élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot. Az ACNielsen Shopper Trends kutatásai azt mutatják, hogy a vásárlók 34 százaléka jövedelmének legnagyobb részét hipermarketben költi el. A hipermarket látogatói között az átlagosnál több a 25-34 év közötti, legalább érettségizett, családban élő fogyasztó.

A diszkontban felülreprezentált a 35 évesnél idősebb korosztály tagja, aki egyedül vagy nagy családban él, jövedelmével a legalacsonyabb vagy legmagasabb kategóriába tartozik, vezető beosztásban vagy szakmunkásként dolgozik. A szupermarketet a szinglik és a kis méretű háztartások preferálják leginkább. Életkor szerint vevőkörükben az átlagosnál nagyobb arányban a legfiatalabbakat, azaz 24 év alattiakat találjuk. A szupermarket vásárlóinak többsége közepes jövedelemmel rendelkezik. Ahogyan a szupermarket, úgy a hazai láncok bolthálózata is a vevők lakóhelyének közelében működik, és lehetővé teszi a kényelmes vásárlást. A Shopper Trends kutatás rámutat azonban arra a különbségre, hogy míg a szupermarket vevőkörében a közepes jövedelműek felülreprezentáltak, addig ugyanez a hazai láncok vevői között az alacsony jövedelmű, havi nettó 100 ezer forintnál kisebb jövedelmű háztartásokra jellemző.

Új szükségletek, több információ

Az egyre élesebb versenyben az élelmiszer-kiskereskedőknek meg kell küzdeniük az egyre ingatagabb fogyasztói bázis pénztárcájából való részesedésért. Régiónkban a magyar fogyasztók legérzékenyebbek az árakra. Az EU új közép-európai tagországai közül a fogyasztók Magyarországon a leginkább ártudatosak.    

Boltban járva a magyarok több mint egyharmada aktívan keresi a promóciókat. Kétharmaduk tudja azt is, hogy mennyibe kerülnek az általuk rendszeresen vásárolt árucikkek. Tavaly a lakosság többet fogyasztott ugyan, mint 2004-ben, de ezért nem adott ki arányosan több pénzt. Az egyes árucsoportok eladásainak növekedésében az újabb fogyasztói igényeknek megfelelő innovatív árucikkek mellett az alacsony árszintű termékek jelentették a nagyobb mozgatóerőt: az alacsonyabb ár vásárlásra és fogyasztásra ösztönöz, amiből leginkább az olcsó termékek és a kereskedelmi márkák profitálnak.

Imázzsal drágább

Az ACNielsen kutatásai ugyanakkor azt mutatják, hogy az erős imázzsal rendelkező márkák által képviselt többletértékért a fogyasztók megadják a magasabb árat. Ez kiemelkedően érvényes Magyarországon a húskészítmények között a száraz árukra, hiszen a fogyasztók a piacvezető márkáért a kategória piaci átlagárának 180 százalékát is hajlandók megfizetni. De idesorolható a családi jégkrém, ásványvíz, szénsavas üdítőital és jeges tea is. Rajtuk kívül a kategória átlagához képest a márkás termékek fogyasztói átlagára magasabb rizsnél, táblás csokoládénál és gyümölcslénél.  Magyarországon egyes termékkategóriák közepes árszínvonalú gyártói márkái szenvedik meg leginkább az olcsó importok beáramlását, és a kereskedelmi márkák térhódítását. Hazai kutatásaink eredményeként azt látjuk, hogy a top 3  gyártói márka piaci részesedése a kategóriák többségében nem csökken. A márkaépítést tehát a fogyasztók jelentős része lojális vásárlásaival honorálja.