A nemzetbiztonsági ellenőrzést az adott kategóriába tartozó új munkatársakra, új munkakörbe kerülő régi munkatársakra, illetve legalább ötévenként minden érintettre el kell végezni. Az új rendelet értelmében az ellenőrzés mélysége a nemzetbiztonsági veszélyeztetettséghez igazodik - közölte a Kormányszóvivői Iroda. Természetes, hogy például a miniszterelnök személyi asszisztensének nemzetbiztonsági veszélyeztetettsége lényegesen nagyobb, mint például a MeH igazgatási szakállamtitkára titkárságán dolgozóké - holott mindketten állami vezetők munkáját segítik - írják anyagukban.
Kötelezheti a munkáltató a dolgozót "C" típusú ellenőrzésre?
- Kötelezheti, hiszen benne van a törvényben, melyek azok a bizalmas munkakörök, amelyekhez szükséges ez az ellenőrzés - világosít fel Dr. Sipos Márta. A munkajogász hozzátette: a munkáltató a már meglévő munkavállalóit is kötelezheti C típusú átvilágításra, ha az a munkakör beleseik a "bizalmas" kategóriába. Ez ugyanis hozzátartozik a jogviszony elemeihez.
A 1995. évi CXXV. Nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény feketén-fehéren kimondja, hogy a fontos és bizalmas munkakörbe történő kinevezés előtt kezdeményezni kell a jelölt személy ellenőrzését, amely csak az illető előzetes írásbeli hozzájárulásával folytatható. Ha az érintett személy az ellenőrzéshez nem járul hozzá, fontos és bizalmas munkakörben nem alkalmazható. Ha viszont ezt nem teszi meg, akkor jogalapot ad az elbocsátásra, hiszen a munkakör betöltésének feltétele nem teljesül - mondja Sipos Márta. Tehát vagy áthelyezik olyan munkakörbe, ahol ez nem feltétel, vagy más munka után nézhet.
Hogyan zajlik egy "C" típusú átvilágítás?
Az ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálat az 1995. évi CXXV. törvényben foglaltak alapján végzi. A törvény szerint az ellenőrzésnek, a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel. Az ellenőrzést "A" típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, "B" típusú kérdőív esetén 45, "C" típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni.
Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. A szigorú ellenőrzés során tehát az ellenőrzésben érintett személyeket, valamint rajtuk kívül hozzátartozóik, rokonaik, barátaik személyes körülményeit, anyagi helyzetét, emberi kapcsolatait is vizsgálják öt, tíz, illetve tizenöt évre visszamenőleg. Minderre egy kitöltött kérdőív alapján kerül sor.
Amennyiben egy cég megnyer egy projektet és állami, közigazgatási szervnek nyújt például IT szolgáltatásokat, akkor ilyen projekt kapcsán az állami szerv kérheti a Nemzetbiztonsági Hivatalt a beszállító cégek átvilágítására. Ez egy igen hosszadalmas, hónapokig elhúzódó folyamat.
Átkutathatják lakásunkat, lehallgathatják telefonjainkat
A törvény leírja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenőrzések adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenőrzéseket végezhet - ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg, - titkos információgyűjtési eszközöket és módszereket alkalmazhat.
A nemzetbiztonsági szolgálat az 56. §-ban meghatározott, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést csak a "C" típusú kérdőívhez kapcsolódó ellenőrzés során alkalmazhat. A regula ezen része részletesen leírja milyen eszközökhöz nyúlhatnak a nemzetbiztonságiak egy ilyen szigorú ellenőrzés során: a nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján átkutathatják az illető lakását, megismerhetik a közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési szolgáltatás útján továbbított közleményeket és az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik, továbbá felbonthatják és ellenőrizhetik a leveleket illetve egyéb postai küldeményeket.
Teljes cikk a HR Portálon.
