Portugáliában két helyszínen, a fővárosban és Portóban építenek metrót. Míg Lisszabonban jelenleg a már meglévő vonalat hosszabbítják meg a repülőtérig, addig Portóban tíz év alatt egy egész hálózatot építettek. A 7 évig tartó előkészítés első fele meglehetősen félresiklott, melynek következtében a beruházás kezdetén egy halálos baleset is bekövetkezett.

Konszenzus

Ekkor egy szakmai és politikai konszenzus övezte alapvető változás állt be a portói metrófejlesztés életében: a projekt jelentős részét újratervezték és mind a műszaki kivitelezés és ellenőrzés, mind a finanszírozási feladatokat nemzetközi szaktekintélyek bevonásával oldották meg. A kivitelezést szakaszokra bontották és a szerződéseket is e szerint kötötték. A finanszírozást megkönnyítette, hogy a város 30 éves, egyébiránt a busz és vasútközlekedést is magába foglaló átfogó fejlesztési koncepciót készített, mely megteremtette a gazdasági megtérülés biztos alapját.

A lakossággal való kapcsolattartás is új formát öltött, a megállók helyei rendszeres véleménykutatás alapján kerültek kijelölésre. A fejlesztés eredményeként megvalósították a tömegközlekedés valamennyi ágára kiterjesztett korszerű, zónákon alapuló chipkártyás jegyrendszert, aminek köszönhetően az utasbevétel km-re vetítve kétszer akkora, mint Lisszabonban. A metró-beruházás átláthatóságát mindemellett egy, a projekt valamennyi hivatalos dokumentumát megjelentető intranetes felület biztosította, melyhez az érintettek és az újságírók is egyaránt jelszóval férhettek hozzá. A kisajátításokat lakossági fórumok előzték meg, melyeken konfliktuskezelő szakemberek segítették a megegyezést.   

A siker kulcsát tehát a portóiak a helyi és országos hatóságok együttműködésében, a magántőke megfelelő garanciák mellett történő bevonásában, az előzetes alapos igényfelmérésben és a szakma és politika felelősségi köreinek és kommunikációs feladatainak egyértelmű elválasztásában látják.

Az idő pénz 

Az egymással összefüggő folyamatok megfelelő végiggondolása szerint az átfogó városfejlesztési elképzelésekbe illeszkedő metró-beruházás által nem csupán közlekedéstechnikai, hanem egyéb gazdasági szempontokra is megnyugtató megoldást lehet találni. A kultúrált közösségi közlekedés ugyanis tetemes energiát megtakarít, kevesebb káros anyag kerül a környezetbe, az emberek gyorsabban elérik céljukat, és az "idő pénz" alapon több időt tudnak munkával és kikapcsolódással tölteni. Nem mellesleg: a parkolási gondok is mérséklődnek, illetve a vezetéssel járó stressz sem rongálja a közlekedők egészségét.

Kétségtelenül Portugáliában sem problémamentes egy ekkora horderejű beruházás: az Európai Unió Kohéziós és Regionális Fejlesztési Alapjaiból biztosított források felhasználásakor a portugál szakemberek a hazaiakhoz nagyon hasonló problémákkal szembesülnek. Az engedélyezési eljárások az ügymenet bürokratikussága miatt elhúzódhatnak, a projekt egyes elemeinek előkészítettsége a luzitánoknál sem tökéletes és a folyamatosan változó jogszabályi környezet Portugáliában is nehézséget okozhat egy évtizedes távlat alapján megvalósuló beruházás során.

Kende Gábor, a KIKSZ igazgatója a konferencián elhangzottakkal kapcsolatban elmondta: "A KIKSZ, mint a 4-es metró beruházás uniós forrásainak felhasználását felügyelő szerv azzal is hozzá kíván járulni a fejlesztés előrehaladásához, hogy a nemzetközi tapasztalatokat elhozza Budapestre. Az előadások anyagai letölthetőek a honlapunkról, melyek nagyon értékes szakértői tanácsokat tartalmaznak." 

A budapesti négyes metró építkezése egyre drágább, botrányok övezik, nagy csúszással készül el, miközben már az ötös metrót tervezik.