Az európai uniós gyakorlatnak megfelelően a falvak három kilométeres körzetében minden szárnyasmozgást megtiltottak, 10 kilométeres körzetben pedig megfigyeléseket végeznek. Az Index beszámolója szerint a helyiek egyelőre nem is tartanak a madárinfluenzától. Pedig Nagybaracskán hatszáz ingatlan van, és ingatlanonként tíz-tizenöt csirkét tartanak, s a település mellett egy két-háromezer csirkét tenyésztő telep is van. A falvak környékén február 1-én észlelték a madárpusztulást, azóta 44 madártetemet gyűjtöttek be.
A vírust a vándorló madarak hurcolják országról országra, így gyakorlatilag is nagy a veszélye annak, hogy Magyarországon is jelentős fertőzési gócok alakulnak ki - például Hortobágyon, a Balaton, vagy a Velencei-tó környékén. A szakemberek szerint egyelőre csak állategészségügyi problémáról van szó - Gyurcsány Ferenc kormányfő azonban úgy fogalmazott, ha valaki beteg vagy döglött madarat talál, "ne nyúljon hozzá, hanem hívja a 189-es, ingyenes bejelentőszámot".
Eközben tovább folytatódnak a hazai madárinfluenza elleni vakcina tesztek. A kormány kétmilliárd forintos kutatás-fejlesztési támogatást, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank kétmilliárdos hitelt nyújt a vakcinagyártásra egymilliárdot már elkülönítő, Magyarországon monopolhelyzetben lévő Omnivest Kft.-nek az oltóanyag legyártására. Eközben Brüsszel is bejelentette, hogy 109 500 euróval finanszírozza a madárinfluenza megelőzésére, illetve esetleges kezelésére szolgáló magyar tervet.
Az utóbbi néhány hónapban számos dél- és kelet-európai örszágban találtak madárinfluenzában elpusztult állatokat, ahonnan a vándorló madarak egyre beljebb hurcolják a vírus a kontinensen. Találtak vírusos vadmadarakat Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Szlovéniában, Horvátországban, Ukrajnában, Ausztriában és Németországban is.
